Stralsund-ban sz�letett 1742. december 9-�n. Nyolc �vig inas volt egy g�teborgi patik�ban, majd malm�i �s stockholmi gy�gyszert�rakban dolgozott. 1770-ben telepedett le Uppsal�ban, 1775-ben K�pingbe k�lt�z�tt. A leveg� �s a t�z k�miai t�rgyal�sa c�m� m�v�ben le�rta, hogy a leveg� k�t g�zb�l �ll, az egyik el�seg�ti az �g�st, a m�sik g�tolja, s meghat�rozta az oxig�n �s a nitrog�n saj�ts�gait. Az oxig�nt sz�mos anyagb�l el��ll�totta, s val�sz�n�leg 1772-ben, k�t �vvel az angol Joseph Priestley el�tt felfedezte, eredm�nyeinek k�s�i k�zl�se miatt azonban ezt nem neki tulajdon�tj�k. Els� tudom�nyos cikk�ben, 1770-ben le�rta, hogyan k�sz�thet� bork�sav a bork�b�l. Rengeteg �j anyagot �ll�tott el�: arz�nsavat, molibd�nsavat, tejsavat, volfr�msavat, �s hidrog�n-cianidot. Elk�l�n�tette �s tanulm�nyozta a citromsavat, az almasavat, az ox�lsavat �s a galluszsavat is. A mang�n-dioxid vizsg�lata sor�n fedezte fel a kl�rt �s a b�rium-oxidot. � fedezte fel a glicerint �s a r�z-arzenitot, amelyet Scheele-z�ldnek is neveznek, valamint k�t m�rges g�zt, a k�nhidrog�nt �s a hidrog�n-fluoridot. 1775-ben a Stockholmi Kir�lyi Tudom�nyos Akad�mia tagja lett. K�ping-ben �rte a hal�l.

 mult-kor.hu/