Az észak Velencéjeként is gyakran becézett Stockholm kétmillió lakosával Európa egyik legszebb fővárosa: az 53 híd által összekötött, 14 szigetre épült székhely lenyűgöző panorámájával, a Golf-áramlatnak köszönhetően kellemes klímájával, hangulatos óvárosával, építészetével, rengeteg parkjával, üldögélésre csábító kávézóival és izgalmas gasztronómiájával feltétlenül bakancslistán kell, hogy legyen. A svéd főváros különleges földrajzi adottsága - a Malaren-tó és a Balti-tenger találkozásában fekvő szigetvilágra települt - valódi turistacsalogató jellegzetesség. 

Stockholm nem tartozik a legrégebbi európai fővárosok sorába, első írásos említése 1252-ből származik, amikor egy fontos vasérc-kereskedelmi helységként említik, bár elsősorban védelmi célból épült, a tengeri invázió és a Malaren-tavon történő fosztogatások megelőzésére. 1388-ban kapott városi rangot, s még később, csak 1419-ben lett az ország fővárosa. Lenyűgöző panorámáján kívül két UNESCO Világörökségi védelem alatt álló épülettel, helyszínnel is büszkélkedik, a svéd királyi család lakhelyeként funkcionáló Drottningholm-palotával és a Skogskyrkogarden-temetővel. 1988-ban Stockholm Európa Kulturális Fővárosa volt. 

Bár számos középkori, reneszánsz, gótikus, barokk és más építészeti stílust képviselő épület található a svéd fővárosban, Stockholm - akárcsak Göteborg, Malmö, vagy éppen Budapest - csak aránylag későn, az 1800-as évek vége felé fejlődött ki teljesen. Városképe ekkor alakult olyanná, amilyennek ma ismerjük. Ennek egyik oka a XIX. századi ipari fejlődés, melynek következtében a város gyors fejlődésnek és terjeszkedésnek indult. Erre az időszakra esett a svéd építőművészet első reneszánsza, a nemzeti romantika korszaka, a várostervezőket pedig olyan nagyvárosok inspirálták, mint Berlin vagy Bécs. A korszak kiemelkedő építészeti gyöngyszeme a Svéd Királyi Opera épülete. 1897-ben megnyílt az első iparkiállítás Stockholmban, kiépült a Skanzen. A XX. századot a letisztultság, a modernizmus és a funkcionalizmus térhódítása jellemezte, ahol jól megfér egymás mellett a "régi" és az új, így például az 1911-23 között épült Városháza (Ragnar Östberg tervezte, s itt tartják minden év decemberében a Nobel-díj banketteket), illetve a nemrég befejezett Stockholm Waterfront (hotel, kongresszusi központ) ultramodern épülete. A város egyik legizgalmasabb panorámája pedig az Ericsson Globe nevezetű sportaréna - Svédország nemzeti sportcsarnoka - gömbjén közlekedő két SkyView-gondolából nyílik Stockholmra.

Stockholmot gyalog a legcélszerűbb bebarangolni, mivel méreteit tekintve emberléptékű, s a legfontosabb látnivalók viszonylag közel vannak egymáshoz. A kerékpárbérlés áprilistól októberig itt is megoldható, így a drótszamarak szerelmesei biciklit is kölcsönözhetnek, hogy annak nyergében fedezzék fel a svéd főváros nevezetességeit, azonban egy tömegközlekedési lehetőséget feltétlenül érdemes megismerni, ez pedig a metró. Stockholm metróhálózata jól kiépített, lényegében az egész várost lefedi, mégis az állomások azok, amelyekre itt fel kell hívni a figyelmet. Izgalmas, sokszínű és szokatlan dekorációi miatt a világ leghosszabb (a stockholmi metró rendszernek 100 állomása van) művészeti galériájának is nevezik. Több állomáson (különösen a kék vonalon) meghagyták az eredeti durva és befejezetlen alapkőzetet, mely később a dekoráció részként beépült az adott állomás művészi megjelenésébe. 

Persze egy másik közlekedési eszközt is érdemes kipróbálni, ez pedig a hajó. Stockholm - bár maga a város "csak" 14 szigetre épült - kisebb-nagyobb szigetecskék ezreivel büszkélkedik, melyek között az ún. Waxholmsbolaget-hajók közlekednek, akár véletlenszerűen is felülhetünk valamelyik járatra, egész biztosan hangulatos programban lesz részünk. Magát a várost is felfedezhetjük egy-egy hajó fedélzetéről, hiszen számos társaság kínál városnéző túrákat (50-150 perc), bár e túrák száma télen korlátozott. A városnézést megoldhatjuk Hop On Hop Off-szolgáltatással is, melyet kombinálhatunk ilyen jellegű busszal is.

De nézzük akkor, hogy mi az, amit feltétlenül látnunk kell!

Az Óváros (Gamla Stan) - Stockholm legkorábbi településrészeként Európa egyik legnagyobb és legjobb állapotban megőrzött történelmi belvárosa. A középkori észak-német építészetet tükröző Gamla Stan és a hozzá kapcsolódó Riddarholmen-sziget olyan, akár egy élő, szabadtéri múzeum, melyben egymást érik a látnivalók, az éttermek, a kávézók, bárok, és üzletek. Számos kézműves- és ajándékbolt sorakozik a keskeny, kanyargós, macskaköves utcákon, a meleg árnyalatokban fürdő régi épületek aljában, melyek egyaránt hozzájárulnak az óváros semmivel sem összekeverhető hangulatához. A téli napokon Gamla Stan egy mesekönyv színpompás díszleteire emlékeztet. Aki részletesebben is megismerkedne az óvárossal, számtalan történelmi látnivalóra bukkanhat: ilyen a város legrégebbi épületeként (XIII. sz.) számontartottRiddarholmskyrkan, a svéd uralkodók temetkezési temploma, a Storkyrkan (Stockholm Katedrális), a Nobel Múzeum, a Ryddarhuset (a Nemesség Háza), de itt találjuk a barokk pompában fürdő Kungliga slottet-et, azaz a királyi palotát is, mely az 1697-es tűzvészben elpusztult Tre Kronor-palota helyén épült fel a XVIII. században. Az óváros főterét (Stortorget) régi kereskedőházak veszik körbe, de ez a tér volt a színtere az 1520-as stockholmi vérfürdőnek is, amikor II. Keresztély dán király svéd nemeseket végezetett ki.

Az óváros egyik gasztronómiai kuriózuma a Den gyldene freden nevezetű étterem, mely a világ legrégebbi étkezdéje, ami belsőépítészetileg változatlan formában működik 1722 óta. Neve - Arany béke - a Svédország és Oroszország között dúló Nagy északi háborút lezáró nystadi békére (1721) utal. Az étterem tradicionális svéd, rusztikus házi konyhájáról nevezetes, mely megnyitása óta védjegye. Hangulatos belső kialakítása, visszafogott világítása és antik bútorai könnyedén a XVIII. századba repítik az itt étkező vendégeket. Kínálatuk a tradicionális svéd konyhán alapul: házi kenyerek, többféle hal, valamint az egész Skandináviában kedvelt vörös áfonya, melyet a jellegzetes húsgolyókkal, vagy más húsételekkel szervíroznak. 

A Királyi Palota (Kungliga slottet) - Európa egyik legnagyobb palotája (több mint 600 szobával) a svéd király hivatalos rezidenciája (bár a jelenlegi uralkodópár a Drottningholm-palotában él). A XVIII. században, itáliai barokk stílusban, a Gamla Stanon épült palota a nagyközönség előtt is nyitva áll, s nem kevesebb, mint öt múzeum kapott benne helyet. A palota azon a helyen épült, ahol a korábbi uralkodói rezidencia, a Tre Kronor leégett. Nem csak XVIII-XIX. századi palotabelsőket és berendezéseket csodálhatunk meg benne, hanem III. Gusztáv király antik gyűjteményét, a Tre Kronor Múzeumot és a Kincstárat is. Feltétlenül érdemes megnézni a Fegyvertárat is, ahol királyi öltözékeket, fegyvereket, páncélokat, koronázási hintókat és a királyi ménes néhány gyönyörű lovaskocsiját láthatjuk. S ha már itt járunk, nézzük meg a katonai őrségváltást is. 

A Drottningholm-palota (Drottningholms slott) - A svéd királyi család magánrezidenciája (1981 óta) Stockholm egyik UNESCO Világörökség által védett helyszíne, bár már a város határán kívül, Drottningholmban fekszik. A XVI. század végén épült kastély - a királyi család magánlakrészét leszámítva - a nagyközönség előtt is nyitva áll. Nevét III. János király idején kapta Jagelló Katalin királynéról. A palotához templom, palota színház (1766 - a nyári operafesztiválok kedvelt helye), egy kínai pavilon (1753 - építészeti stílusát tekintve rokokó, melyet egzotikus, kínai elemekkel gazdagítottak) és lenyűgöző barokk és angol kertek tartoznak, melyek márványszobrait III. Gusztáv Itáliából hozatta. A palotaegyüttest az elmúlt 400 évben többször is felújították, a legnagyobb renovációra (villany, fűtés, szennyvíz, vízvezeték bevezetése) 1907-13 között került sor.

A Vasa Múzeum (Vasamuseet) - Stockholm egyik legizgalmasabb múzeuma a világ egyetlen épségben megőrzött (95%-a eredeti) XVII. századi hadihajóját rejti. A 69 méter hosszú, csodálatos faragványokkal díszített hajó - melyet II. Gusztáv Adolf parancsára építettek, és a svéd haditengerészet zászlóshajójának szántak - legelső, ún. szűzútján süllyedt el Stockholm közepén 1628. augusztusában, magával víve a hullámsírba a 150 fős legénység 30 (más források szerint 50) tagját. 333 évet kellett várni, mire a Vasa ismét napvilágra került; Anders Franze 1956-ban találta meg a roncsokat, de csak 1961-ben emelték ki a hullámsírból. Csaknem 50 év kellett ahhoz, hogy a hajót olyan állapotba hozzák, amilyen eredetileg volt. A kizárólag a Vasa számára emelt múzeumépület tetején három árbóc nyúlik az ég felé, melyek hitelesen adják vissza az egykori hadihajó lenyűgöző méreteit. Ma a Vasa Múzeum Skandinávia leglátogatottabb múzeuma, mely évente több mint egymillió látogatót vonz. A Vasa körül tíz különféle kiállítás mutatja be az életet a hajó fedélzetén, de filmet is nézhetünk róla (16 nyelven). A hajó nem csupán technikatörténeti kuriózum, hanem egyedülálló művészettörténeti emlék is, mivel testét csodálatos korabeli faragványok (14 ezer fatárgy, hétezer szobor) díszítik.

A Skansen - A világ legelső szabadtéri néprajzi múzeumát Artur Hazelius alapította 1891-ben, ennek nevét viselik világszerte a szabadtéri néprajzi gyűjtemények. A kedvelt kiránduló- és pihenőhelyként ismert Skansen Djurgarden-szigeten fekszik a stockholmi állatkerttel együtt. Az alapító akarata szerint a gyűjtemény a hagyományos vidéki kultúrát mutatja be: 150 korabeli épület, hagyományos módon berendezett házak, tanyák, megművelt földek, gyümölcsösök, kertek, mesterségek (üvegfúvó, bádogos, kerámia, pékség), és népi szokások mutatják be a XVI-XX. századi Svédországot. Megnyitásakor elsősorban a falusi gazdálkodásra és a számi kultúrára (lapp népcsoport) fókuszált, ma egész Svédország kicsinyített mását bebarangolhatjuk a déli Skane tanyától az északi számi táborig. Az épületek zöme a XVIII-XX. század elejéről származik. A Skansen területén Svédországra jellemző háztáji és vadon élő állatok - jávorszarvasok, rozsomákok, fókák, medvék, farkasok és hiúzok - is élnek, de az állatkertben találunk majomházat, terráriumot és gyermek zoo-t is. A hagyományos ünnepeket - Walpurgis-éj, karácsony, Szent Iván éjjele, Luca-nap - színes programok keretében köszönti a Skansen. Legmagasabb pontjáról - Solliden - csodálatos kilátás nyílik a városra, és a Balti-tengerre vezető vízi útra, ha pedig megéheznénk, számos étterem kínálatából választhatunk.   

A Királyi Nemzeti Városi Park (Kungliga nationalstadsparken) - A világ legelső nemzeti városi parkját 1995-ben alapították. Svédország leglátogatottabb zöldövezete hat mérföld hosszan öleli körbe a várost, itt-ott egybeolvadva a Stockholm körüli erdőségekkel, ezáltal biztosítva kivételesen gazdag fajállományát: találkozhatunk itt szarvassal, nyúllal, rókával, jávorszarvassal, ritka madarakkal, lepkékkel, rovarokkal - s mindezt egy nagyvároson belül. Napokig sétálhatunk az Ökoparkban úgy, hogy mindig újabb és újabb szép részeket fedezhetünk fel benne. Van itt több múzeum, egy vidámpark, színházak és egyéb szórakoztató intézmények, fogadók, szállodák, sportlétesítmények, különböző korokból fennmaradt rezidenciák, hegyek évszázados tölgyekkel, tavakkal, patakokkal, öblökkel, mocsarakkal és csatornákkal, réteken legelésző lovak és juhok, félreeső öblök, ahol úszhatunk, sziklás hegycsúcsok és vad, érintetlen természet, amelyekről nehéz elhinni, hogy egy nagyvárosban vagyunk. A terület a késő középkortól kezdve királyi birtok volt, ennek köszönhető, hogy máig érintetlen maradt: megtaláljuk benne XI. Károly halászkunyhóját, de számos fejedelmi palotát is. A park északon Sörentorp és Ulriksdal vonaláig, délen pedig Djurgarden- és Fjaderholm-szigetekig terjed. 

Múzeumok - Stockholm számos érdekes és izgalmas múzeumi gyűjteménnyel is rendelkezik, melyek közül első sorban a Fotografiska kortárs fotókiállításait érdemes kiemelni, mely a világ egyik legjelentősebb ilyen jellegű gyűjteménye, s mely maga is egy érdekes, 1906-ban épült, art nouveau stílusú ipari műemléképületben kapott helyet. Hasonlóan érdekes a Moderna Museet, azaz a Modern Művészetek Múzeuma kiállítása, ahol olyan művészek munkáit láthatjuk, mint Picasso, Dali, vagy éppen Matisse, de maga a múzeumépület is a modern stílust követi (a spanyol Rafael Moneo tervezte). A múzeum Skeppsholmen-szigetén, gyönyörű természeti környezetben található, lenyűgöző kilátással Djurgarden és Strandvagen-szigetekre. Ezeken kívül további múzeumok: Nemzeti Múzeum (Nationalmuseum), Nobel Múzeum (Nobelmuseet), Nordic Múzeum (Nordiska museet), Thiel Művészeti Galéria (Thielska Galleriet), vagy a Stockholm Városi Múzeum (Stockholms stadsmuseum).