Az �szak Velenc�jek�nt is gyakran bec�zett Stockholm k�tmilli� lakos�val Eur�pa egyik legszebb f�v�rosa: az 53 h�d �ltal �sszek�t�tt, 14 szigetre �p�lt sz�khely leny�g�z� panor�m�j�val, a Golf-�ramlatnak k�sz�nhet�en kellemes kl�m�j�val, hangulatos �v�ros�val, �p�t�szet�vel, rengeteg parkj�val, �ld�g�l�sre cs�b�t� k�v�z�ival �s izgalmas gasztron�mi�j�val felt�tlen�l bakancslist�n kell, hogy legyen. A sv�d f�v�ros k�l�nleges f�ldrajzi adotts�ga - a Malaren-t� �s a Balti-tenger tal�lkoz�s�ban fekv� szigetvil�gra telep�lt - val�di turistacsalogat� jellegzetess�g. 

Stockholm nem tartozik a legr�gebbi eur�pai f�v�rosok sor�ba, els� �r�sos eml�t�se 1252-b�l sz�rmazik, amikor egy fontos vas�rc-kereskedelmi helys�gk�nt eml�tik, b�r els�sorban v�delmi c�lb�l �p�lt, a tengeri inv�zi� �s a Malaren-tavon t�rt�n� fosztogat�sok megel�z�s�re. 1388-ban kapott v�rosi rangot, s m�g k�s�bb, csak 1419-ben lett az orsz�g f�v�rosa. Leny�g�z� panor�m�j�n k�v�l k�t UNESCO Vil�g�r�ks�gi v�delem alatt �ll� �p�lettel, helysz�nnel is b�szk�lkedik, a sv�d kir�lyi csal�d lakhelyek�nt funkcion�l� Drottningholm-palot�val �s a Skogskyrkogarden-temet�vel. 1988-ban Stockholm Eur�pa Kultur�lis F�v�rosa volt. 

B�r sz�mos k�z�pkori, renesz�nsz, g�tikus, barokk �s m�s �p�t�szeti st�lust k�pvisel� �p�let tal�lhat� a sv�d f�v�rosban, Stockholm - ak�rcsak G�teborg, Malm�, vagy �ppen Budapest - csak ar�nylag k�s�n, az 1800-as �vek v�ge fel� fejl�d�tt ki teljesen. V�rosk�pe ekkor alakult olyann�, amilyennek ma ismerj�k. Ennek egyik oka a XIX. sz�zadi ipari fejl�d�s, melynek k�vetkezt�ben a v�ros gyors fejl�d�snek �s terjeszked�snek indult. Erre az id�szakra esett a sv�d �p�t�m�v�szet els� renesz�nsza, a nemzeti romantika korszaka, a v�rostervez�ket pedig olyan nagyv�rosok inspir�lt�k, mint Berlin vagy B�cs. A korszak kiemelked� �p�t�szeti gy�ngyszeme a Sv�d Kir�lyi Opera �p�lete. 1897-ben megny�lt az els� iparki�ll�t�s Stockholmban, ki�p�lt a Skanzen. A XX. sz�zadot a letisztults�g, a modernizmus �s a funkcionalizmus t�rh�d�t�sa jellemezte, ahol j�l megf�r egym�s mellett a "r�gi" �s az �j, �gy p�ld�ul az 1911-23 k�z�tt �p�lt V�rosh�za (Ragnar �stberg tervezte, s itt tartj�k minden �v december�ben a Nobel-d�j banketteket), illetve a nemr�g befejezett Stockholm Waterfront (hotel, kongresszusi k�zpont) ultramodern �p�lete. A v�ros egyik legizgalmasabb panor�m�ja pedig az Ericsson Globe nevezet� sportar�na - Sv�dorsz�g nemzeti sportcsarnoka - g�mbj�n k�zleked� k�t SkyView-gondol�b�l ny�lik Stockholmra.

Stockholmot gyalog a legc�lszer�bb bebarangolni, mivel m�reteit tekintve emberl�pt�k�, s a legfontosabb l�tnival�k viszonylag k�zel vannak egym�shoz. A ker�kp�rb�rl�s �prilist�l okt�berig itt is megoldhat�, �gy a dr�tszamarak szerelmesei biciklit is k�lcs�n�zhetnek, hogy annak nyerg�ben fedezz�k fel a sv�d f�v�ros nevezetess�geit, azonban egy t�megk�zleked�si lehet�s�get felt�tlen�l �rdemes megismerni, ez pedig a metr�. Stockholm metr�h�l�zata j�l ki�p�tett, l�nyeg�ben az eg�sz v�rost lefedi, m�gis az �llom�sok azok, amelyekre itt fel kell h�vni a figyelmet. Izgalmas, soksz�n� �s szokatlan dekor�ci�i miatt a vil�g leghosszabb (a stockholmi metr� rendszernek 100 �llom�sa van) m�v�szeti gal�ri�j�nak is nevezik. T�bb �llom�son (k�l�n�sen a k�k vonalon) meghagyt�k az eredeti durva �s befejezetlen alapk�zetet, mely k�s�bb a dekor�ci� r�szk�nt be�p�lt az adott �llom�s m�v�szi megjelen�s�be. 

Persze egy m�sik k�zleked�si eszk�zt is �rdemes kipr�b�lni, ez pedig a haj�. Stockholm - b�r maga a v�ros "csak" 14 szigetre �p�lt - kisebb-nagyobb szigetecsk�k ezreivel b�szk�lkedik, melyek k�z�tt az �n. Waxholmsbolaget-haj�k k�zlekednek, ak�r v�letlenszer�en is fel�lhet�nk valamelyik j�ratra, eg�sz biztosan hangulatos programban lesz r�sz�nk. Mag�t a v�rost is felfedezhetj�k egy-egy haj� fed�lzet�r�l, hiszen sz�mos t�rsas�g k�n�l v�rosn�z� t�r�kat (50-150 perc), b�r e t�r�k sz�ma t�len korl�tozott. A v�rosn�z�st megoldhatjuk Hop On Hop Off-szolg�ltat�ssal is, melyet kombin�lhatunk ilyen jelleg� busszal is.

De n�zz�k akkor, hogy mi az, amit felt�tlen�l l�tnunk kell!

Az �v�ros (Gamla Stan) - Stockholm legkor�bbi telep�l�sr�szek�nt Eur�pa egyik legnagyobb �s legjobb �llapotban meg�rz�tt t�rt�nelmi belv�rosa. A k�z�pkori �szak-n�met �p�t�szetet t�kr�z� Gamla Stan �s a hozz� kapcsol�d� Riddarholmen-sziget olyan, ak�r egy �l�, szabadt�ri m�zeum, melyben egym�st �rik a l�tnival�k, az �ttermek, a k�v�z�k, b�rok, �s �zletek. Sz�mos k�zm�ves- �s aj�nd�kbolt sorakozik a keskeny, kanyarg�s, macskak�ves utc�kon, a meleg �rnyalatokban f�rd� r�gi �p�letek alj�ban, melyek egyar�nt hozz�j�rulnak az �v�ros semmivel sem �sszekeverhet� hangulat�hoz. A t�li napokon Gamla Stan egy mesek�nyv sz�npomp�s d�szleteire eml�keztet. Aki r�szletesebben is megismerkedne az �v�rossal, sz�mtalan t�rt�nelmi l�tnival�ra bukkanhat: ilyen a v�ros legr�gebbi �p�letek�nt (XIII. sz.) sz�montartottRiddarholmskyrkan, a sv�d uralkod�k temetkez�si temploma, a Storkyrkan (Stockholm Katedr�lis), a Nobel M�zeum, a Ryddarhuset (a Nemess�g H�za), de itt tal�ljuk a barokk pomp�ban f�rd� Kungliga slottet-et, azaz a kir�lyi palot�t is, mely az 1697-es t�zv�szben elpusztult Tre Kronor-palota hely�n �p�lt fel a XVIII. sz�zadban. Az �v�ros f�ter�t (Stortorget) r�gi keresked�h�zak veszik k�rbe, de ez a t�r volt a sz�ntere az 1520-as stockholmi v�rf�rd�nek is, amikor II. Kereszt�ly d�n kir�ly sv�d nemeseket v�gezetett ki.

Az �v�ros egyik gasztron�miai kuri�zuma a Den gyldene freden nevezet� �tterem, mely a vil�g legr�gebbi �tkezd�je, ami bels��p�t�szetileg v�ltozatlan form�ban m�k�dik 1722 �ta. Neve - Arany b�ke - a Sv�dorsz�g �s Oroszorsz�g k�z�tt d�l� Nagy �szaki h�bor�t lez�r� nystadi b�k�re (1721) utal. Az �tterem tradicion�lis sv�d, rusztikus h�zi konyh�j�r�l nevezetes, mely megnyit�sa �ta v�djegye. Hangulatos bels� kialak�t�sa, visszafogott vil�g�t�sa �s antik b�torai k�nnyed�n a XVIII. sz�zadba rep�tik az itt �tkez� vend�geket. K�n�latuk a tradicion�lis sv�d konyh�n alapul: h�zi kenyerek, t�bbf�le hal, valamint az eg�sz Skandin�vi�ban kedvelt v�r�s �fonya, melyet a jellegzetes h�sgoly�kkal, vagy m�s h�s�telekkel szerv�roznak. 

A Kir�lyi Palota (Kungliga slottet) - Eur�pa egyik legnagyobb palot�ja (t�bb mint 600 szob�val) a sv�d kir�ly hivatalos rezidenci�ja (b�r a jelenlegi uralkod�p�r a Drottningholm-palot�ban �l). A XVIII. sz�zadban, it�liai barokk st�lusban, a Gamla Stanon �p�lt palota a nagyk�z�ns�g el�tt is nyitva �ll, s nem kevesebb, mint �t m�zeum kapott benne helyet. A palota azon a helyen �p�lt, ahol a kor�bbi uralkod�i rezidencia, a Tre Kronor le�gett. Nem csak XVIII-XIX. sz�zadi palotabels�ket �s berendez�seket csod�lhatunk meg benne, hanem III. Guszt�v kir�ly antik gy�jtem�ny�t, a Tre Kronor M�zeumot �s a Kincst�rat is. Felt�tlen�l �rdemes megn�zni a Fegyvert�rat is, ahol kir�lyi �lt�z�keket, fegyvereket, p�nc�lokat, koron�z�si hint�kat �s a kir�lyi m�nes n�h�ny gy�ny�r� lovaskocsij�t l�thatjuk. S ha m�r itt j�runk, n�zz�k meg a katonai �rs�gv�lt�st is. 

A Drottningholm-palota (Drottningholms slott) - A sv�d kir�lyi csal�d mag�nrezidenci�ja (1981 �ta) Stockholm egyik UNESCO Vil�g�r�ks�g �ltal v�dett helysz�ne, b�r m�r a v�ros hat�r�n k�v�l, Drottningholmban fekszik. A XVI. sz�zad v�g�n �p�lt kast�ly - a kir�lyi csal�d mag�nlakr�sz�t lesz�m�tva - a nagyk�z�ns�g el�tt is nyitva �ll. Nev�t III. J�nos kir�ly idej�n kapta Jagell� Katalin kir�lyn�r�l. A palot�hoz templom, palota sz�nh�z (1766 - a ny�ri operafesztiv�lok kedvelt helye), egy k�nai pavilon (1753 - �p�t�szeti st�lus�t tekintve rokok�, melyet egzotikus, k�nai elemekkel gazdag�tottak) �s leny�g�z� barokk �s angol kertek tartoznak, melyek m�rv�nyszobrait III. Guszt�v It�li�b�l hozatta. A palotaegy�ttest az elm�lt 400 �vben t�bbsz�r is fel�j�tott�k, a legnagyobb renov�ci�ra (villany, f�t�s, szennyv�z, v�zvezet�k bevezet�se) 1907-13 k�z�tt ker�lt sor.

A Vasa M�zeum (Vasamuseet) - Stockholm egyik legizgalmasabb m�zeuma a vil�g egyetlen �ps�gben meg�rz�tt (95%-a eredeti) XVII. sz�zadi hadihaj�j�t rejti. A 69 m�ter hossz�, csod�latos faragv�nyokkal d�sz�tett haj� - melyet II. Guszt�v Adolf parancs�ra �p�tettek, �s a sv�d haditenger�szet z�szl�shaj�j�nak sz�ntak - legels�, �n. sz�z�tj�n s�llyedt el Stockholm k�zep�n 1628. augusztus�ban, mag�val v�ve a hull�ms�rba a 150 f�s leg�nys�g 30 (m�s forr�sok szerint 50) tagj�t. 333 �vet kellett v�rni, mire a Vasa ism�t napvil�gra ker�lt; Anders Franze 1956-ban tal�lta meg a roncsokat, de csak 1961-ben emelt�k ki a hull�ms�rb�l. Csaknem 50 �v kellett ahhoz, hogy a haj�t olyan �llapotba hozz�k, amilyen eredetileg volt. A kiz�r�lag a Vasa sz�m�ra emelt m�zeum�p�let tetej�n h�rom �rb�c ny�lik az �g fel�, melyek hitelesen adj�k vissza az egykori hadihaj� leny�g�z� m�reteit. Ma a Vasa M�zeum Skandin�via legl�togatottabb m�zeuma, mely �vente t�bb mint egymilli� l�togat�t vonz. A Vasa k�r�l t�z k�l�nf�le ki�ll�t�s mutatja be az �letet a haj� fed�lzet�n, de filmet is n�zhet�nk r�la (16 nyelven). A haj� nem csup�n technikat�rt�neti kuri�zum, hanem egyed�l�ll� m�v�szett�rt�neti eml�k is, mivel test�t csod�latos korabeli faragv�nyok (14 ezer fat�rgy, h�tezer szobor) d�sz�tik.

A Skansen - A vil�g legels� szabadt�ri n�prajzi m�zeum�t Artur Hazelius alap�totta 1891-ben, ennek nev�t viselik vil�gszerte a szabadt�ri n�prajzi gy�jtem�nyek. A kedvelt kir�ndul�- �s pihen�helyk�nt ismert Skansen Djurgarden-szigeten fekszik a stockholmi �llatkerttel egy�tt. Az alap�t� akarata szerint a gy�jtem�ny a hagyom�nyos vid�ki kult�r�t mutatja be: 150 korabeli �p�let, hagyom�nyos m�don berendezett h�zak, tany�k, megm�velt f�ldek, gy�m�lcs�s�k, kertek, mesters�gek (�vegf�v�, b�dogos, ker�mia, p�ks�g), �s n�pi szok�sok mutatj�k be a XVI-XX. sz�zadi Sv�dorsz�got. Megnyit�sakor els�sorban a falusi gazd�lkod�sra �s a sz�mi kult�r�ra (lapp n�pcsoport) f�kusz�lt, ma eg�sz Sv�dorsz�g kicsiny�tett m�s�t bebarangolhatjuk a d�li Skane tany�t�l az �szaki sz�mi t�borig. Az �p�letek z�me a XVIII-XX. sz�zad elej�r�l sz�rmazik. A Skansen ter�let�n Sv�dorsz�gra jellemz� h�zt�ji �s vadon �l� �llatok - j�vorszarvasok, rozsom�kok, f�k�k, medv�k, farkasok �s hi�zok - is �lnek, de az �llatkertben tal�lunk majomh�zat, terr�riumot �s gyermek zoo-t is. A hagyom�nyos �nnepeket - Walpurgis-�j, kar�csony, Szent Iv�n �jjele, Luca-nap - sz�nes programok keret�ben k�sz�nti a Skansen. Legmagasabb pontj�r�l - Solliden - csod�latos kil�t�s ny�lik a v�rosra, �s a Balti-tengerre vezet� v�zi �tra, ha pedig meg�hezn�nk, sz�mos �tterem k�n�lat�b�l v�laszthatunk.   

A Kir�lyi Nemzeti V�rosi Park (Kungliga nationalstadsparken) - A vil�g legels� nemzeti v�rosi parkj�t 1995-ben alap�tott�k. Sv�dorsz�g legl�togatottabb z�ld�vezete hat m�rf�ld hosszan �leli k�rbe a v�rost, itt-ott egybeolvadva a Stockholm k�r�li erd�s�gekkel, ez�ltal biztos�tva kiv�telesen gazdag faj�llom�ny�t: tal�lkozhatunk itt szarvassal, ny�llal, r�k�val, j�vorszarvassal, ritka madarakkal, lepk�kkel, rovarokkal - s mindezt egy nagyv�roson bel�l. Napokig s�t�lhatunk az �koparkban �gy, hogy mindig �jabb �s �jabb sz�p r�szeket fedezhet�nk fel benne. Van itt t�bb m�zeum, egy vid�mpark, sz�nh�zak �s egy�b sz�rakoztat� int�zm�nyek, fogad�k, sz�llod�k, sportl�tes�tm�nyek, k�l�nb�z� korokb�l fennmaradt rezidenci�k, hegyek �vsz�zados t�lgyekkel, tavakkal, patakokkal, �bl�kkel, mocsarakkal �s csatorn�kkal, r�teken legel�sz� lovak �s juhok, f�lrees� �bl�k, ahol �szhatunk, szikl�s hegycs�csok �s vad, �rintetlen term�szet, amelyekr�l neh�z elhinni, hogy egy nagyv�rosban vagyunk. A ter�let a k�s� k�z�pkort�l kezdve kir�lyi birtok volt, ennek k�sz�nhet�, hogy m�ig �rintetlen maradt: megtal�ljuk benne XI. K�roly hal�szkunyh�j�t, de sz�mos fejedelmi palot�t is. A park �szakon S�rentorp �s Ulriksdal vonal�ig, d�len pedig Djurgarden- �s Fjaderholm-szigetekig terjed. 

M�zeumok - Stockholm sz�mos �rdekes �s izgalmas m�zeumi gy�jtem�nnyel is rendelkezik, melyek k�z�l els� sorban a Fotografiska kort�rs fot�ki�ll�t�sait �rdemes kiemelni, mely a vil�g egyik legjelent�sebb ilyen jelleg� gy�jtem�nye, s mely maga is egy �rdekes, 1906-ban �p�lt, art nouveau st�lus� ipari m�eml�k�p�letben kapott helyet. Hasonl�an �rdekes a Moderna Museet, azaz a Modern M�v�szetek M�zeuma ki�ll�t�sa, ahol olyan m�v�szek munk�it l�thatjuk, mint Picasso, Dali, vagy �ppen Matisse, de maga a m�zeum�p�let is a modern st�lust k�veti (a spanyol Rafael Moneo tervezte). A m�zeum Skeppsholmen-sziget�n, gy�ny�r� term�szeti k�rnyezetben tal�lhat�, leny�g�z� kil�t�ssal Djurgarden �s Strandvagen-szigetekre. Ezeken k�v�l tov�bbi m�zeumok: Nemzeti M�zeum (Nationalmuseum), Nobel M�zeum (Nobelmuseet), Nordic M�zeum (Nordiska museet), Thiel M�v�szeti Gal�ria (Thielska Galleriet), vagy a Stockholm V�rosi M�zeum (Stockholms stadsmuseum).