Ahhoz, hogy a húsvéttal kapcsolatos svédországi szokásokat megértsük, fontos tudnunk, hogy a valamikor katolikus hiten lévő Svédország (mint akkoriban sok más ország) 1527-ben protestánssá lett. Csak mellékesen: tény, hogy a hitújítók őszinte buzgalmát a korabeli fejedelmek önös politikai értsd gazdasági céljaira (az egyházi vagyonok megszerzésére) használták fel. Így történt Svédországban is. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy végül is a nép elfogadta és követni kezdte az új vallást.

Még a katolikus időkben szigorúan tartották a határnapot a farsang (karneval) és a nagyböjt (fastlag) között. Ez nem svéd sajátosság volt, hiszen megegyezett az általános európai szokásokkal. 7 héttel húsvétvasárnap előtt, farsangvasárnapon (fastlagssöndag) és a rákövetkező hétfőn és kedden (blåmåndag, fettisdag) még zajlottak a karneválok és utoljára jókat ettek. A következő napon, azaz hamvazószerdán (askonsdag)  kezdetét vette a böjti idő: nemhogy húst, de még  tojást vagy sajtot sem ettek, sőt még tejet sem ittak. Naponta csak egyszer étkeztek, estefelé. A közbeeső vasárnapokra azonban a böjti tilalom nem vonatkozott.

Maga a karnevál szó a latin carne vale-ból származik,  jelentése: Isten veled hús!

Az új hitre térés ebben a vonatkozásban a böjt megtartásában azaz meg nem tartásában hozott változást. A protestánsoknak nem kellett böjtölniük, bár lelkileg ők is komolyan készültek a húsvétra. A böjt elhagyása azonban névzavarhoz vezetett. Mint fent említettük a farsang utolsó napja, húshagyó kedd svédül fettisdag. Az elnevezés megmaradt, de az ezzel jelölt nap „átcsúszott” a Nagyhét keddjére.

Ugyanígy megváltozott a kb. a mi farsangi fánkunknak megfelelő svéd sütemény „szezonja” is. Valamikor csak  az eredeti fettisdag-on sütötték és ették ezt a fánkot. Manapság januártól egészen húsvétig sütik és fogyasztják.

A hét napjai svédül:                      A nagyhét napjai:

söndag - vasárnap                         palmsöndag - Virágvasárnap

måndag – hétfő                              blåmåndag  -  „nagyhétfő”

tisdag - kedd                                   fettisdag      -   „nagykedd”

onsdag - szerda                             dymmelonsdag -„nagyszerda”

torsdag  - csütörtök                       skärtorsdag - nagycsütörtök

fredag - péntek                               långfredag    - nagypéntek

lördag -szombat                             påskafton      - nagyszombat

                                                        påskdag – húsvétvasárnap

                                                        annandag påsk - húsvéthétfő