Ahhoz, hogy a hsvttal kapcsolatos svdorszgi szoksokat megrtsk, fontos tudnunk, hogy a valamikor katolikus hiten lv Svdorszg (mint akkoriban sok ms orszg) 1527-ben protestnss lett. Csak mellkesen: tny, hogy a hitjtk szinte buzgalmt a korabeli fejedelmek ns politikai rtsd gazdasgi cljaira (az egyhzi vagyonok megszerzsre) hasznltk fel. gy trtnt Svdorszgban is. Ez azonban nem vltoztat azon a tnyen, hogy vgl is a np elfogadta s kvetni kezdte az j vallst.
Mg a katolikus idkben szigoran tartottk a hatrnapot a farsang (karneval) s a nagybjt (fastlag) kztt. Ez nem svd sajtossg volt, hiszen megegyezett az ltalnos eurpai szoksokkal. 7 httel hsvtvasrnap eltt, farsangvasrnapon (fastlagssndag) s a rkvetkez htfn s kedden (blåmåndag, fettisdag) mg zajlottak a karnevlok s utoljra jkat ettek. A kvetkez napon, azaz hamvazszerdn (askonsdag) kezdett vette a bjti id: nemhogy hst, de mg tojst vagy sajtot sem ettek, st mg tejet sem ittak. Naponta csak egyszer tkeztek, estefel. A kzbees vasrnapokra azonban a bjti tilalom nem vonatkozott.
Maga a karnevl sz a latin carne vale-bl szrmazik, jelentse: Isten veled hs!
Az j hitre trs ebben a vonatkozsban a bjt megtartsban azaz meg nem tartsban hozott vltozst. A protestnsoknak nem kellett bjtlnik, br lelkileg k is komolyan kszltek a hsvtra. A bjt elhagysa azonban nvzavarhoz vezetett. Mint fent emltettk a farsang utols napja, hshagy kedd svdl fettisdag. Az elnevezs megmaradt, de az ezzel jellt nap „tcsszott” a Nagyht keddjre.
Ugyangy megvltozott a kb. a mi farsangi fnkunknak megfelel svd stemny „szezonja” is. Valamikor csak az eredeti fettisdag-on stttk s ettk ezt a fnkot. Manapsg janurtl egszen hsvtig stik s fogyasztjk.
A ht napjai svdl: A nagyht napjai:
sndag - vasrnap palmsndag - Virgvasrnap
måndag – htf blåmåndag - „nagyhtf”
tisdag - kedd fettisdag - „nagykedd”
onsdag - szerda dymmelonsdag -„nagyszerda”
torsdag - cstrtk skrtorsdag - nagycstrtk
fredag - pntek långfredag - nagypntek
lrdag -szombat påskafton - nagyszombat
påskdag – hsvtvasrnap
annandag påsk - hsvthtf
users.atw.hu
|