Berit Elisabeth Andersson n�ven 1935. november 11-�n sz�letett Stockholmban, anyja szoci�lis munk�s, apja �zletember volt. A sz�nh�zi vil�ggal el�sz�r balettm�v�sz n�v�re r�v�n ker�lt kapcsolatba, �t azonban a t�nc helyett a pr�za vonzotta. Tanulm�nyait a Terserus Dr�maiskol�ban �s a legend�s Kir�lyi Dr�mai Sz�nh�z sz�niiskol�j�ban v�gezte. Els� szerepe egy Ingmar Bergman �ltal rendezett mos�szer rekl�m volt 1951-ben. 1953-ban megkapta �lete els� igazi szerep�t Nils Poppe T�kfej Bum c�m� boh�zat�ban, majd Bergman, Alf Sj�berg �s Hasse Ekman filmjeiben j�tszott kisebb szerepeket.

A finom von�s�, sz�p sz�ke sz�n�szn� dr�mai k�pess�geit Bergman fedezte fel, neki k�sz�nheti nemzetk�zi h�rnev�t is. J�tszott kisv�rosi sz�n�szn�t az Egy ny�r�jszaka mosoly�ban (1955), majd A hetedik pecs�t (1957) v�ndorsz�n�sz h�zasp�rj�nak n�i tagj�t alak�totta. � volt A nap v�ge (1957) id�s professzor�nak fiatalkori szerelme, majd az Arc (1958) csel�dl�nya is. Bergman h�v�s�ra 1956-ban a malm�i V�rosi Sz�nh�zhoz szerz�d�tt, 1959-ben a stockholmi Dr�mai Sz�nh�z t�rsulat�nak tagja lett, 1962-t�l egy �vadon kereszt�l az uppsalai sz�nh�zban vend�gszerepelt.

Ugyanebben az �vben Liv Ullmann-nal forgatott egy�tt �szak-Norv�gi�ban a R�vid a ny�r (1962) c�m� produkci�ban. A k�t sz�n�szn� k�ls� hasonl�s�ga megd�bbentette Bergmant. A rendez� erre alapozta 1966-os Persona c�m� filmj�t, amelyben Bibi Alma n�v�rt, az �nk�ntes n�mas�gba burkol�z�, Liv Ullmann �ltal alak�tott sz�n�szn� �pol�n�j�t form�lta meg. A film legh�resebb jelenete, a k�t n�i arc egym�sra vet�t�se is a hasonl�s�g-mot�vumot haszn�lta fel. K�s�bb egy interj�ban elmondta, hogy sz�m�ra el�sz�r neh�z volt a szerep, k�l�n�sen az egym�sra cs�sz� arcok l�tv�nya r�m�tette meg, amikor megn�zt�k a leforgatott jelenetet. Az ekkor m�r harmincegy �ves sz�n�szn� maga m�g�tt hagyva a kor�bbi "hamvas" szerepeket ebben a megr�z� filmben teljes �retts�ggel l�pett a k�z�ns�g el�, bemutatva egy fiatal n�t, aki nem is sejti, mennyire gonosz �s �rd�gi tud lenni egy ember, s ebbe beles�r�l.

T�bb mint t�z Bergman-filmben szerepelt. 1969-ben f�szerepet kapott a Szenved�ly, majd 1971-ben az �rint�s c�m� filmben is, utols� egy�ttm�k�d�s�k a Jelenetek egy h�zass�gb�l (1973) egyik epiz�dszerepe volt.

A hetvenes �vekt�l k�lf�ld�n forgatott, amerikai, olasz, francia produkci�kban szerepelt. Dolgozott John Hustonnal �s Robert Altmannal, nagy sikert aratott a Jurij Jegorov rendezte A sv�d asszony (1971) c�m� filmben, amelyben Vjacseszlav Tyihonov volt a partnere. A nyolcvanas �vekben ism�t Sv�dorsz�gban dolgozott, j�tszott Vilgot Sj�man �lveboncol�s�ban (1981), visszat�rt a sz�npadra, k�s�bb maga is rendezett. A kilencvenes �vekben sz�nh�zigazgat� volt Stockholmban. A d�lszl�v h�bor� idej�n egy szarajev�i humanit�rius seg�lyakci� sz�nh�zi programkoordin�torak�nt dolgozott.

P�ly�j�n t�bb jelent�s elismer�st kapott: 1958-ban Cannes-ban d�jazt�k, 1963-ban Berlinben Ez�st Medv�t vehetett �t, 1968-ban �s 1975-ben elnyerte az amerikai filmkritikusok, 1971-ben a Brit Akad�mia d�j�t. H�romszor nyerte el a legjobb n�i mell�kszerepl� d�j�t a Stockholmi Filmfesztiv�lon.

H�romszor ment f�rjhez, Jenny l�nya 1970-ben, els� f�rj�vel val� h�zass�g�b�l sz�letett. 2009-ben agyv�rz�st kapott �s egy stockholmi szanat�riumba ker�lt, ahol huszonn�gy �r�s fel�gyelet mellett kerekessz�kben kezdte meg a fel�p�l�st �s a besz�dtanul�st harmadik f�rje, Gabriel Mora Baeza t�mogat�s�val.

inforadio.hu