A sv�d konyha hagyom�nyosan egyszer�, gerinc�t paraszt�telek alkotj�k f�leg hal- �s h�s�telekkel. Nem jellemz� a vegetarianizmus, a hossz� telek miatt ritk�n ker�lt az asztalokra friss z�lds�g. Vitaminforr�snak sz�m�tanak az erdei bogy�k (t�rpem�lna, v�r�s- �s k�k�fonya), amelyekb�l lekv�rokat, m�rt�sokat is k�sz�tenek. A sv�dek �desebben f�znek, mint a finnek �s kevesebb keny�rf�l�t ismernek.

Naponta h�romszor �tkeznek, a gyerekek meleg eb�det kapnak az iskol�ban, a dolgoz�k ink�bb este fogyasztanak f�tt �teleket. Cs�t�rt�ki napokon a hagyom�ny szerint s�r� s�rgabors�levest f�znek diszn�h�ssal, a desszert pedig palacsinta lekv�rral. Ez a szok�s m�g a reform�ci� el�tti id�kb�l ered, a p�nteki b�jt�t volt hivatott el�k�sz�teni.

A hering az egyik legn�pszer�bb halfajta. Sokf�lek�ppen k�sz�tik: marin�lj�k, savany�tj�k, s�tik. Ny�ri eledel a surstr�mming, ez erjesztett balti-tengeri hering nyers hagym�val, sajttal �s burgony�val. A matjes szant�lf�val �zes�tett heringsal�ta tejf�l�s f�tt burgony�val k�r�tve.

A h�res sv�d h�sgomb�c, a k�tbullar t�bb v�ltozatban ismert, �ltal�ban ker�l bele dar�lt h�s, feh�rbors, hagyma, toj�s, tej, zsemlemorzsa. Haj�ban f�tt, vajjal meglocsolt krumplival �s nyers reszelt r�p�val vagy ecetes ubork�val k�r�tik.

A sm�rgåsbord (sv�dasztal) t�bbf�le hideg �s meleg fog�sokat k�n�l� b�f�asztal. R�gen a nagyobb �nnepek alkalm�b�l a vend�gek maguk hozt�k az ennival�t �s egy hossz� asztalon t�lalt�k fel, ahonnan mindenki kedv�re v�logathatott. A mai sm�rgåsbord �llhat vajas keny�rb�l, marin�lt heringb�l, p�st�tomokb�l, hideg s�ltekb�l, sal�t�kb�l.

A „Jansson megk�s�rt�se” is felker�lhet a b�f�asztalra, ami hagym�s, szardell�s, tejsz�nes burgonya�tel. A heringb�l k�sz�lt fog�sokat sz�vesen �bl�tik le a sv�dek aquavittel („az �let vize”), amely burgony�b�l �s gabonaf�l�kb�l p�rolt, gy�gyf�vekkel �zes�tett j�ghideg p�linka.

A desszert nem er�ss�ge konyh�juknak. A pudingokon, palacsint�kon, f�nkocsk�kon t�l kedveltek a pit�k, amelyeket alm�val, k�k�fony�val vagy rebarbar�val s�tnek meg �s k�v�val k�n�lj�k.

eu25