Az elegancia, a megfontolts�g, a m�lt�s�gteljess�g �s a titkoztaoss�g jellemezte kora egyik legnagyobb hat�s� sz�n�szn�j�t, Greta Garb�t.

A vil�gon mindenhol szerett�k �s csod�lt�k. Hossz� kort �lt, mag�n�let�ben pedig els�sorban a n�k j�tszott�k a f�szerepet. Becenevei Az Arc, A sv�d szfinx voltak – nem v�letlen�l (gyermekkor�ban a Katta, Gurra becenevekre hallgatott a szeg�nynegyedben).

Greta Louisa Gustafsson n�ven sz�letett 1905. szeptember 18-�n. Volt egy n�v�re �s egy b�tyja, �desapja korai hal�la miatt otthagyta az iskol�t, egy fodr�szatban kezdett dolgozni, majd egy stockholmi �ruh�zban. Az �ruh�zat rekl�moz� hirdet�sekben t�nt fel, mint egyfajta modell.

�gy figyeltek fel sz�ps�g�re, f�tyolos hangj�ra, �s 1922-ben felaj�nlottak neki egy f�rfi szerepet a Peter the tramp c�m� v�gj�t�kban. 1922-t�l k�t �vig tanult egy sv�d dr�matagozatos int�zm�nybe, ahov� �szt�nd�jat kapott. A Royal Dramatic Theatre – ez volt az int�zm�ny neve – igazgat�ja, Mauritz Stiller adta neki a Garbo m�v�sznevet. A h�rek szerint Bethlen G�bor erd�lyi fejedelem ut�n. Egy m�sik forr�s szerint gyermekkori szerelme, a k�s�bb sz�n�szn�v� lett Mimi Pollak tal�lta ki.

N�metorsz�gba ker�lt, ahol megismerkedett Marlene Dietrichhel. 1925-ben a Metro Goldwyn Mayer Stiller igazgat�t Hollywoodba h�vta, � mag�val vitte Garb�t is, akit szint�n szerz�dtettek. 1926-ban kapta els� amerikai filmj�t, a c�me Torrent volt, amely egy n�mafilm volt. Az amerikaiak lefogyasztott�k, kiegyenes�tett�k fogsor�t, �j frizur�t k�sz�tettek neki, szem�ld�k�t kit�pkedt�k.

Lassan kezdett el angolul besz�lni, de az Anna Christie ut�n m�r Oscar-d�jra jel�lt�k 1930-ban. Abban egy gy�ny�r� ex-prostitu�ltat j�tszott, �s el�sz�r sz�lalt meg. P�lyafut�s�ban sz�mos, legink�bb tragikus n�i sorsot megform�lt. Elj�tszotta a k�mn�, Mata Hari t�rt�net�t (1931), Anna Karenin�t (1932), a Grand Hotel szomor� balerin�j�t (1932), Krisztina kir�lyn�t.

Az Anna Karenin�ban olyan sz�n�szi j�t�kot mutatott be, amely p�lyafut�sa cs�cs�nak is tekinthet�, l�legzetel�ll�t�nak tartott�k kora kritikusai.

A legenda �s a val�s�g is azt mutatja, Greta Garbo el�sz�r a Ninocska c�m� v�gj�t�kban nevetett el�sz�r. A k�tarc� n� c�m�, 1941-es film volt utols� nagy munk�ja, de ez le is rombolta im�zs�t.

A II. vil�gh�bor� alatt egy k�mszervezetbe l�pett be, �s Sv�dorsz�gban be is szervezett embereket, valamint inform�ci�kat szolg�ltatott a brit hat�s�goknak a n�cikr�l. �gy gondolta, a vil�g megv�ltozott, nem �llt t�bbet kamera el�. Karrierje teh�t r�vid volt, de �gy gondolta, sz�nd�koltan �polta saj�t misztikum�t. �sszesen 27 filmet k�sz�tett.

1953-ban egy h�tszob�s lak�st v�s�rolt New Yorkban, az 52. utc�ban (1951-ben lett amerikai �llampolg�r). Kev�s bar�tja maradt, jobb�ra mag�nyos s�t�kat tett, kert�szkedett. T�voli �ce�nok szigetein, a francia Rivi�r�n, Sv�jcban �s Olaszorsz�gban pihent Cecile de Rotschild b�r�n�vel vagy Aristotle Onassisszal. „Soha nem mondtam, hogy egyed�l akarok lenni. �n azt mondtam, hagyjatok egyed�l. Ez �ri�si k�l�nbs�g” – mondta egyszer.

1954-ben megkapta az Oscar-d�jat �letm� kateg�ri�ban.

Mag�nyosan, t�d�gyullad�sban halt meg 1990. �prilis 15-�n a New York-i k�rh�zban. Hamvait sz�l�hely�n temett�k el.

A n�kkel val� kapcsolata

1931-ben tal�lkozott Mercedes de Acost�val – Marlene Dietrich szeret�j�vel -, akivel �ll�t�lag viszonyt folytatott. Sok verset �rt neki Mercedes, kapcsolatuk v�g�l v�get �rt, amikor de Acosta a leszbikus �gyeir�l �rt �n�letrajz�ban. Hal�la ut�n a szerelmes leveleket egy philadelphiai m�zeumban �ll�tott�k ki.

Legnagyobb kebelbar�tn�je a n�met Salka Viertel volt, akit Sv�dorsz�gban ismert meg. Nagyban hatott r�, � javasolta neki, ne t�rjen vissza a filmez�shez.

Itt megn�zhetj�k az EGYIK, itt pedig egy M�SIK, n�i partner�vel t�rt�nt cs�kjelenet�t Garbo filmjei k�z�l.

Greta Garbo sz�let�s�nek sz�zadik �vfordul�j�n egy m�sik levelez�st is nyilv�noss�gra hoztak. A m�sik f�l egy sv�d sz�n�szn�, Mimi Pollak volt.

Egyes v�lem�nyek szerint, amelyeket ezek a levelek al�t�maszthatnak, Garbo nem �nsz�nt�b�l v�llalta a mag�nyt. Eg�sz �let�t elszigetelts�gben �s szerelmi b�natban �lte le, mert a sv�d sz�n�szk�pz�ben megismert Mimi Pollak, akivel ezekben a korai �vekben egy�tt volt, nem lehetett az �v�. Fiatalkori szerelm�vel hatvan �ven �t levelezett. Amikor Pollak fia megsz�letett, Garbo �gy �rt Miminek, akit Mimos�nak nevezett: “Hihetetlen�l b�szke vagyok, hogy apa lehetek.”

�rdekess�gek Greta Garb�r�l

1997 okt�ber�ben az Empire c�m� brit magazin szavaz�s�n minden id�k 38. legjobb sz�n�szn�je lett, a Premier Magazin a 8. helyre sorolta ebben a kateg�ri�ban. A Guiness Rekordok K�nyve kiad�ja egy alkalommal minden id�k legszebb n�j�nek v�lasztotta. Az Amerikai Film Int�zet az 50 legjelent�sebb n�i sz�n�sz k�z�l az 5. helyre tette.

Kedvenc saj�t filmje az 1936-os Camille volt, Clark Gable-t viszont ki nem �llhatta, sznobnak tartotta �t. Minden alkalommal, amikor olyan dolog t�rt�nt a forgat�son, ami nem tetszett neki, csak ennyit mondott: „Azt hiszem, visszamegyek Sv�dorsz�gba!” Ezzel j�l meg is ijesztette a st�b vezet�s�t, �gy engedtek neki. Ennek ellen�re prec�z, pontos �s m�lt�s�gteljesen al�zatos volt munk�i sor�n.

Depresszi�ban szenvedett, a keleti filoz�fi�knak h�dolt, de soha nem hagyta abba a cigarett�z�st �s a kokt�lok fogyaszt�s�t.

Adolf Hitler kedvenc sz�n�sze Great Garbo volt, ugyanakkor Anna Frank amszterdami titkos szob�j�ban is megtal�lhat� volt egy Garb�t �br�zol� k�p, amelyet egy magazinb�l v�ghattak ki.

H�res mond�sai: “Az �let gy�ny�r�, ha tudjuk, mit kezdj�nk vele. Nem kell ahhoz megh�zasodni, ha egy igaz bar�tot akarsz, aki v�gigk�s�ri az �leted.”

Garbo kez�t mindenesetre legal�bb h�romszor megk�rt�k. Mindhi�ba.

24.hu