Sv�dorsz�g parlament�ris, vagy alkotm�nyos monarchia. �llamf�je a kir�ly, XVI. K�roly Guszt�v, akinek a feladata kiz�r�lag protokoll�ris teend�kre korl�toz�dik. A minisztereln�k 2014. okt�ber 3. �ta Stefan L�fven (Szoci�ldemokrata P�rt).

Sv�dorsz�gban �ltal�nos v�laszt�joga van minden 18 �ven fel�li �llampolg�rnak. A sv�d t�rv�nyhoz� hatalom a parlament (sv�d�l Riksdag), amelyben a p�rtok az �ltal�nos v�laszt�sok eredm�nyeinek megfelel�en jutnak mand�tumokhoz. Az �ltal�nos v�laszt�sokat egy�tt tartj�k az �nkorm�nyzati v�laszt�sokkal (kommunalvalet), amelyen sv�d illet�s�g� k�lf�ldiek is r�szt vehetnek. A v�laszt�sok n�gy�vente zajlanak, id�pontjuk mindig szeptember harmadik vas�rnapja. 1994 el�tt h�rom�vente voltak v�laszt�sok.

A sv�d parlamentben 349 k�pvisel� kap helyet. A vil�gon Sv�dorsz�gban a legmagasabb a n�i k�pvisel�k ar�nya.

A sv�d t�rv�nyhoz�sban a k�vetkez� p�rtok vannak jelen (a „Riksdag"-ba beker�l�si felt�tel a v�laszt�sokon el�rt min. 4%):

Korm�nyp�rtok:

Szoci�ldemokrata P�rt Sveriges Socialdemokratiska Arbetarparti: – 113 mand�tum

Z�ld P�rt Milj�partiet, de Gr�na: – 25 mand�tum

Ellenz�k:

M�rs�kelt P�rt (Moderata Samlingspartiet): konzervat�v p�rt – 84 mand�tum

K�z�p P�rt (Centerpartiet): kor�bbi nev�k Bondef�rbundet (Parasztsz�vets�g) – 22 mand�tum

Liber�lisok (Liberalerna): liber�lisok – 19 mand�tum

Kereszt�nydemokrat�k (Kristdemokraterna): – 16 mand�tum

Baloldali P�rt V�nsterpartiet: kommunist�k – 21 mand�tum

Sv�d Demokrat�k (Sverigedemokraterna): sz�ls�jobb – 49 mand�tum

wikipedia.org