Hossz� ideje jogaik elismer�s��rt �s a t�rt�nelmi n�zetelt�r�sek rendez�s��rt k�zd egy h�szezer f�s finnugor gy�ker� n�pess�g Sv�dorsz�gban.

Probl�m�juk k�l�n�sen annak t�kr�ben �rdekes, hogy a skandin�v �llam tavaly 160 ezer migr�nst fogadott be, �s er�n fel�l fektet energi�t az integr�ci�ba. A lappok kultur�lis genoc�diumr�l besz�lnek, �s teszik ezt n�mi alappal, ugyanis az 1970-es �vekig k�r�kben is l�tezett a steriliz�ci� gyakorlata.

Nem ismeri el �ket

T�bb sv�d v�rosi m�zeumban, s�t az Uppsalai Egyetemen ma is t�rolnak olyan emberi csontv�zakat, amelyeket a k�t vil�gh�bor� k�z�tt �szak-sv�dorsz�gi lapp temet�kb�l �stak ki faji vizsg�latok c�lj�b�l. Ma is sz�nni nem akar� �rdekl�d�s �vezi a ki�ll�t�si „t�rgyakat”, iskolai csoportoknak is bemutatj�k a h�tborzongat� leleteket. A nyelv�kh�z �s kult�r�jukhoz ragaszkod� lappok (akik ink�bb nevezik magukat a sz�mi n�ven, mert a lapp megnevez�st sokan s�rt�nek tartj�k) m�r �vek �ta sikertelen�l kilincselnek az�rt, hogy visszaszerezz�k �seik jogtalanul �rz�tt csontjait.

Azt is s�relmezik, hogy szerint�k Stockholm – b�r 1977-ben deklar�lta – a gyakorlatban nem ismeri el, hogy �shonos kisebbs�get alkotnak, m�ghozz� legal�bb n�gy orsz�g (Sv�dorsz�g, Finnorsz�g, Oroszorsz�g �s Norv�gia) ter�let�n. B�r a lappoknak Kirun�ban „parlamentj�k”, egyfajta �nkorm�nyzati szerv�k is van, �s �llami t�mogat�sban is r�szes�lnek, a t�rt�nelmi s�relmeket l�that�an nehezen tudj�k megem�szteni.

„Faji tisztas�g”

– A XIX. sz�zad m�sodik fel�t�l az 1930-as �vekig rengeteg lapp s�rt forgattak ki a faji alapon dolgoz� biol�gusok, hogy a csontokon �s a kopony�kon k�s�rleteket v�gezzenek. Ideol�giai c�ljuk az volt, hogy meg�llap�ts�k, hogyan lehet a sv�d n�pet genetikailag tiszt�nak meg�rizni – magyar�zta lapunknak Marie Enoksson lapp parlamenti k�pvisel�. � is meger�s�tette, hogy ilyen csontv�zak m�g ma is l�that�k sv�dorsz�gi m�zeumokban �s m�s int�zm�nyekben. – A sz�mi parlament �vek �ta k�zd az�rt, hogy a megbecstelen�tett halottakat m�lt�n el lehessen temetni. Ez egyfajta t�rt�nelmi megb�k�l�s jele is lehetne – magyar�zta, de ehhez egy k�z�s t�nyfelt�r� bizotts�gnak kellene fel�llnia. Az �gyben azonban eddig nem l�pett a sv�d korm�ny.

A k�pvisel� lapunknak az eg�szen az 1970-es �vekig folytatott steriliz�ci�s gyakorlatr�l azt mondta, az egy�ltal�n nemcsak a lappok k�r�ben volt jellemz� Sv�dorsz�gban, hanem sz�rmaz�sra tekintet n�lk�l a retard�lt, szellemileg s�r�lt embereken hajtott�k v�gre. A korm�ny egy 2000-ben k�sz�lt jelent�se 21 ezer ilyen esetr�l adott sz�mot.

– A sv�dekben sok elfojtott aggodalom kavarog a faji k�rd�seket illet�en, �s ez �ppen abb�l fakad, hogy a lappokat hossz� id�n kereszt�l neglig�lt�k – mondta a k�rd�sr�l a Politico h�rport�lnak India Reed-Bowers, a lappok jogtan�csosa, aki szint�n sz�ks�gesnek tartja a megb�k�l�si folyamatot. A h�rport�l t�bb vallom�s alapj�n kiemeli, hogy a lappok m�g ma is ink�bb eltitkolj�k sz�rmaz�sukat, nehogy h�tr�ny �rje �ket karrierj�k sor�n. Az egyik lapp nyilatkoz�, May-Britt Ohman viszont �pp a bev�ndorl�s miatt meger�s�d�tt sz�ls�jobb Sv�d Demokrat�kt�l f�lti saj�t kisebbs�g�t.

 mno.hu