Anno mg fakeresked csaldi vllalkozsknt indult a ma mr vilghr IKEA ruhzlnc. Nem is ktsges, hogy a siker titka az zletpolitika.

Adatok:
Alapt: Ingvar Kamprad
Idpont: 1958. oktber 28.
Els ruhz: a svdorszgi lmhul
285 ruhz 50 v alatt
127,800 munkatrs
40 orszg
Rvid trtnet
Ingvar Kamprad mg 1943-ban, 17 vesen a sprolt pnzbl alaptotta meg IKEA nven a csomagkld cgt. Alig 10 v alatt, 1953-ra olyan sikereket rt el, hogy megnyitotta els killttermt is, ahol a vsrlk, mr szemlyesen is felkereshettk, s megnzhettk a kivlasztott btorokat. Mivel hzhoz szlltssal is foglalkoztak, gy egyrtelm volt, hogy olyan btorokat kell terveznie, amit knnyebb szlltani, nem foglalt annyi helyet, gy megszlettek a lapraszerelt IKEA btorok, az els IKEA katalgusok.
1958-ban mr 50 dolgozval, 6700 m2-en vrtk a vsrlkat az els nagy ruhzban, ahol megszletett a cg egyik filozfija: hesen nem lehet zletet ktni. gy kt v mlva, mr IKEA tterem is rsze volt a cgpolitiknak.
Mr tbb mint 50 ve a piacon lv ruhzlnc vek alatt elrte a vilghrnevet, 1963-ban mr Skandinviban, 1974-ben Svjcba, majd Nmetorszgban is megnyitotta az ruhzt. Az Egyeslt llamokba 1985-ben mr betette a lbt az IKEA ruhz, s innen mr nem is volt krds, hogy lassan nem lesz olyan orszg, ahol ne ismernk a nevt. 1996-ban Knt hdtottam meg, majd 1990-ben elsknt a Kelet-Eurpai rszen, Magyarorszgon plt fel a lapra szerelt btorok ruhza. Mra 24 orszgban, 253 ruhzzal, 32 franchise ruhzzal vrja a vsrlkat.
Mg a IKEA katalgusokat 1958-ban 400 000, addig ma kzel 200 milli pldnyban nyomtatjk s 27 nyelvre fordtjk le.
A dl-svdorszgi csaldi fakereskedsbl kintt, azta is csaldi tulajdonban lv s Ingvar Kamprad vezetsvel mkd lakberendezsi ruhzlnc sikertrtnete szorosan sszefondik alaptjnak szigor, de azta legendv vlt zletpolitikjval.
J minsg, praktikus termkeket alacsony ron - ez ll az IKEA fkuszban a kezdetek ta.
Forrs: Marketinginfo.hu
|