1833. okt�ber 21-�n Stockholmban l�tta meg a napvil�got a „dinamit atyja”, Alfred Nobel. A k�s�bb vil�gszerte ismert� v�lt k�mikus �s feltal�l� �lete v�g�ig mintegy 355 tal�lm�nyt szabadalmaztatott.

1833. okt�ber 21-�n nagypolg�ri sv�d csal�dban sz�letett Alfred Nobel, azonban a gumigy�rral rendelkez� apja cs�dbe ment, �s a hitelez�k el�l a csal�dnak menek�lnie kellett. �gy k�lt�z�tt a Nobel csal�d az oroszorsz�gi Szentp�terv�rra, ahol a csal�df� a katonai hat�s�gok seg�ts�g�vel �j �zemet alap�tott.

A szentp�terv�ri sikeres csal�di v�llakoz�snak k�sz�nhet�en Alfred Nobel eur�pai �s amerikai utaz�sokat is megengedhetett m�r mag�nak. A kezdeti irodalmi, t�rt�nelmi �rdekl�d�s�t pedig a k�mia �s a vegyipar ir�nti rajong�s v�ltotta fel.

P�rizsban laborasszisztensk�nt dolgozott, �s Ascanio Sobreroval, a nitroglycerin feltal�l�j�val is megismerkedett. �vekkel k�s�bb Stockholmba hazat�rve egy kis vegyi labort rendezett be mag�nak – a robban�anyagkutat�snak szentelve minden idej�t. 1862-ben m�r maga is gy�rtott nitroglycerint.

1864-ben azonban Nobel laborat�rium�ban s�lyos baleset t�rt�nt. 150 kg robban�anyag r�p�lt a leveg�be, mely 5 ember �let�t k�vetelte, �s az eg�sz labort romba d�nt�tte. Mivel a hat�s�gok a tov�bbiakban betiltottak mindenf�le robban�anyaggal t�rt�n� laborat�riumi k�s�rletez�st lakott helyen, �gy a k�mikus Stockholmon k�v�l hozott l�tre egy telephelyet.

Alfred Nobel 1867-ben ebben a Stockholm k�rny�ki laborat�rium�ban �ll�totta el� a dinamitot, melynek seg�ts�g�vel hatalmas vagyonra �s h�rn�vre tett szert. Ez a mintegy 31 milli� koron�t kitev� vagyona k�pezte a Nobel-d�j anyagi b�zis�t. Nobel ugyanis v�grendelet�ben �gy rendelkezett, hogy az �rt�kpap�rokba fektetett p�nz�nek �ves kamat�t, olyan kiv�teles tehets�g� embereknek �t�lj�k oda, akik valamilyen m�don az emberis�g haszn�ra vannak. Ez�rt az 1900-ban alap�tott Nobel-alap�tv�ny k�l�nb�z� ter�leteken oszthat d�jat, �gy mint az irodalom, fizika, k�mia, pszichol�gia/orvostudom�ny �s a b�k��rt folytatott k�zdelem.

Azonban van m�g kev�sb� k�zismert mozzanata is Nobel �let�nek: a szabadalmi jogokb�l befoly� �sszegb�l minden v�rosban kremat�riumot akart �p�tetni az�rt, hogy valakit nehogy v�letlen�l �lve temessenek el, ett�l ugyanis Nobel valamilyen rejt�lyes okb�l kifoly�lag nagyon tartott. Az elbesz�l�sek szerint Nobel v�grendelete alapj�n hal�la ut�n egy orvos felv�gta a k�mikus ereit – a biztos hal�l �rdek�be. 

ng.hu