1833. október 21-én Stockholmban látta meg a napvilágot a „dinamit atyja”, Alfred Nobel. A később világszerte ismerté vált kémikus és feltaláló élete végéig mintegy 355 találmányt szabadalmaztatott.

1833. október 21-én nagypolgári svéd családban született Alfred Nobel, azonban a gumigyárral rendelkező apja csődbe ment, és a hitelezők elől a családnak menekülnie kellett. Így költözött a Nobel család az oroszországi Szentpétervárra, ahol a családfő a katonai hatóságok segítségével új üzemet alapított.

A szentpétervári sikeres családi vállakozásnak köszönhetően Alfred Nobel európai és amerikai utazásokat is megengedhetett már magának. A kezdeti irodalmi, történelmi érdeklődését pedig a kémia és a vegyipar iránti rajongás váltotta fel.

Párizsban laborasszisztensként dolgozott, és Ascanio Sobreroval, a nitroglycerin feltalálójával is megismerkedett. Évekkel később Stockholmba hazatérve egy kis vegyi labort rendezett be magának – a robbanóanyagkutatásnak szentelve minden idejét. 1862-ben már maga is gyártott nitroglycerint.

1864-ben azonban Nobel laboratóriumában súlyos baleset történt. 150 kg robbanóanyag röpült a levegőbe, mely 5 ember életét követelte, és az egész labort romba döntötte. Mivel a hatóságok a továbbiakban betiltottak mindenféle robbanóanyaggal történő laboratóriumi kísérletezést lakott helyen, így a kémikus Stockholmon kívül hozott létre egy telephelyet.

Alfred Nobel 1867-ben ebben a Stockholm környéki laboratóriumában állította elő a dinamitot, melynek segítségével hatalmas vagyonra és hírnévre tett szert. Ez a mintegy 31 millió koronát kitevő vagyona képezte a Nobel-díj anyagi bázisát. Nobel ugyanis végrendeletében úgy rendelkezett, hogy az értékpapírokba fektetett pénzének éves kamatát, olyan kivételes tehetségű embereknek ítéljék oda, akik valamilyen módon az emberiség hasznára vannak. Ezért az 1900-ban alapított Nobel-alapítvány különböző területeken oszthat díjat, úgy mint az irodalom, fizika, kémia, pszichológia/orvostudomány és a békéért folytatott küzdelem.

Azonban van még kevésbé közismert mozzanata is Nobel életének: a szabadalmi jogokból befolyó összegből minden városban krematóriumot akart építetni azért, hogy valakit nehogy véletlenül élve temessenek el, ettől ugyanis Nobel valamilyen rejtélyes okból kifolyólag nagyon tartott. Az elbeszélések szerint Nobel végrendelete alapján halála után egy orvos felvágta a kémikus ereit – a biztos halál érdekébe. 

ng.hu