Utalva az �g�r�g pentatlon sokoldal�s�g�ra Pierre de Coubertin volt a sport�g �tletad�ja. 1912 �ta szerepel az olimpiai programban az �ttusa.

A Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g budapesti kongresszus�n, 1911-ben �llap�tott�k meg az �ttusa m�sor�t. A sz�mok sorrendje: l�v�szet, �sz�s, v�v�s, lovagl�s, fut�s. A l�v�szetet 25 m�teres p�ly�n hajtott�k v�gre, az �sz�s t�vja lett, a v�v�sban a p�rbajt�rt v�lasztott�k, a lovagl�sn�l kezdetben �gy v�lt�k, a versenyz� lovagolhat saj�t lovat, illetve a szervez�k �ltal biztos�tott lovat is, de 1920-ban �gy d�nt�ttek, hogy mindenki a szervez�k lovait lovagolja, sorsol�st k�vet�en. A fut�st n�gy kilom�teres t�von rendezt�k, s a versenyz�k mag�rautalts�g�t kihangs�lyozva a sportol�kat k�l�n, egyperces k�l�nbs�gekkel ind�tott�k.

1948-ban megalakult a Nemzetk�zi �ttusa Sz�vets�g, mely 1949 �ta �rja ki a vil�gbajnoks�g programj�t.

Az �ttusa az 1930-as �vekben kezd igaz�n fejl�dni, b�r sok�ig, a lovagl�s, l�v�szet, v�v�s saj�tos technikai jellemz�i miatt, csak katonatisztek �s tiszthelyettesek versenyeztek, k�s�bb m�gis megjelentek a „polg�ri” versenyz�k is. Mivel a sv�dek ind�tott�k �tj�ra a sport�gat, nem volt meglep� a versenyeken tapasztalt kezdeti f�l�ny�k, amelyet k�s�bb a magyar, orosz �s olasz �ttus�z�k t�rtek meg.

Az �ttusa Stockholmban deb�t�lt 1912-ben. Ezt k�vet�en a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g fel�gyelte, eg�szen 1928-ig, amikor megalakult a Comit� International du Pentathlon Moderne Olimpique (CIPMO). Ezt a fel�gyel� szervet v�ltotta fel az 1948-ban l�trej�tt Nemzetk�zi �ttusa Sz�vets�g (Union Internationale de Pentathlon Moderne, UIPM). 1949-ben, Stockholmban megrendez�sre ker�lt az els� �ttusa vil�gbajnoks�g, melyet �vente rendeznek meg napjainkban is. A versenyek programja tov�bb b�v�lt, mivel az olimpi�kon 1952-ben bevezett�k, majd 1992 ut�n megsz�ntett�k a csapatok verseny�t. 1991-ben az Eur�pai �ttusa Sz�vets�g (European Confederation Pentathlon Moderne, ECPM) is �letre kelt, b�r 1987-ben m�r megvolt az els� kontinensbajnoks�g Nyugat-Berlinben. A n�i �rdekl�d�s al�l az �ttusa sem lehetett kiv�tel, �gy 1981-t�l n�k sz�m�ra is rendeznek vil�gbajnoks�got, 1989 �ta Eur�pa-bajnoks�got, 2000-ben pedig el�sz�r szerepelhetett a n�i �ttusa az olimpia versenysz�mai k�z�tt. Az Eur�pai �ttusa Sz�vets�g ebben a kateg�ri�ban is ki�rja az Eur�pa-bajnoks�got �s vil�gbajnoks�got, valamint a csapatversenyek mell� magyar javaslatra 1987-t�l m�g v�lt�sz�mot is rendeznek.

Az �ttusa sport�g olimpiai esem�nyein Magyarorsz�g mellett Szovjetuni� (Oroszorsz�g), Sv�dorsz�g j�tszott�k, j�tssz�k a meghat�roz� szerepet.

tamop412a.ttk.pte.hu/