(1849-1912) Egy�rtelm�en a legismertebb �s legellentmond�sosabb sv�d �r�. M�g ma is a sv�d irodalom �s a sv�d kultur�lis �r�ks�g meghat�roz� alakja. Irodalmi munk�ss�ga mellett kiemelked� fest� �s f�nyk�p�sz is volt. Olof mester c�m� sz�npadi m�v�vel deb�t�lt 1872-ben, s ez egyben els� mesterm�ve is lett. Strindberg p�lyafut�sa sor�n rendszeresen a vit�k k�z�ppontj�ban �llt Sv�dorsz�gban. Ezen �r�k�s ellentmond�sok miatt soha nem kapott Nobel-d�jat �s nem v�lasztott�k be a Sv�d Akad�mia tagjai k�z� sem. Strindberg legjelent�sebb pr�zai m�vei k�z�l megeml�thetj�k az al�bbiakat: A v�r�s szoba (1879), H�zasodjunk! (1884-86), A hems�iek (1887), Viharos tengeren (1890), Vallom�sok (1895), Inferno (1897) �s a Fekete lobog�k (1907). K�lf�ld�n Strindberg m�gis dr�ma�r�k�nt a legismertebb, gyakran j�tszott m�vei t�bbek k�z�tt Az apa (1887), a J�lia kisasszony (1888), a Damaszkusz fel� (1898-1904), a Hal�lt�nc (1901), az �lomj�t�k (1902) �s a K�s�rtetszon�ta (1907). Strindberg olyan pszichol�giai m�lys�geket, er�t �s intenzivit�st �rt el, mely nyelvi gazdags�g�hoz �s m�v�szi sokoldal�s�ghoz hasonl�an egyed�l�ll�.

hotdog.hu