(1849-1912) Egyértelműen a legismertebb és legellentmondásosabb svéd író. Még ma is a svéd irodalom és a svéd kulturális örökség meghatározó alakja. Irodalmi munkássága mellett kiemelkedő festő és fényképész is volt. Olof mester című színpadi művével debütált 1872-ben, s ez egyben első mesterműve is lett. Strindberg pályafutása során rendszeresen a viták középpontjában állt Svédországban. Ezen örökös ellentmondások miatt soha nem kapott Nobel-díjat és nem választották be a Svéd Akadémia tagjai közé sem. Strindberg legjelentősebb prózai művei közül megemlíthetjük az alábbiakat: A vörös szoba (1879), Házasodjunk! (1884-86), A hemsőiek (1887), Viharos tengeren (1890), Vallomások (1895), Inferno (1897) és a Fekete lobogók (1907). Külföldön Strindberg mégis drámaíróként a legismertebb, gyakran játszott művei többek között Az apa (1887), a Júlia kisasszony (1888), a Damaszkusz felé (1898-1904), a Haláltánc (1901), az Álomjáték (1902) és a Kísértetszonáta (1907). Strindberg olyan pszichológiai mélységeket, erőt és intenzivitást ért el, mely nyelvi gazdagságához és művészi sokoldalúsághoz hasonlóan egyedülálló.
hotdog.hu
|