Linn� 1707. m�jus 23-�n sz�letett a smalandi Rashultban, apja lelk�sz volt. M�r nyolc�ves kor�ban kit�nt a botanika ir�nti �rdekl�d�se. Lundban �s Uppsal�ban tanult, az ut�bbi v�ros egyetem�n szerzett orvosi diplom�t. Itt tal�lkozott Olof Celsius botanikussal, aki nagy hat�ssal volt r�. 1729-t�l Peter Artedivel egy�tt dolgoztak az �l�l�nyek rendszer�n. 1730-t�l, 23 �vesen botanik�t tan�tott az egyetemen, majd a Lappf�ld�n kutatott az Uppsalai Tudom�nyos Akad�mia megb�z�s�b�l. A gy�jt�tt anyag alapj�n 1737-ben Amszterdamban publik�lta A lappf�ld fl�r�ja c�m� munk�j�t.

1735-ben Hollandi�ban adta ki a Systema Naturae-t, A term�szet rendszer�t, amelynek els� kiad�sa mind�ssze 11 oldalt tett ki. Rendszere hierarchikus, a fajokat nemzets�gekbe, azokat rendekbe, a rendeket pedig oszt�lyokba sorolta. A faj meghat�roz�s�val megalapozta a modern biol�gi�t. A Systema Naturae k�zirat�t - n�h�ny h�nappal Artedi hal�la el�tt - megmutatt�k Jan Frendrik Gronovius neves botanikusnak, aki oly magasra �rt�kelte azt, hogy saj�t k�lts�g�n adatta ki.

1737-ben jelent meg A n�v�nyek nemei (Genera Plantarum), 1753-ban A n�v�nyek fajai (Species Plantarum); e k�t m�v�t a tudom�nyos vil�g a vir�gos n�v�nyek �s p�fr�nyok nevez�ktan�nak alapjak�nt fogadta el. Linn� a n�v�nyek oszt�lyoz�si rendszer�t f�leg a szapor�t�szervek, vir�gok r�szeire, a porz�k �s bib�k sz�m�ra alapozta, mivel ezek az evol�ci� sor�n kev�sb� v�ltoznak. � maga is elismerte, hogy rendszere mesters�ges, de nagy el�nye, hogy az egyes n�v�nyek helye gyorsan meghat�rozhat�. Abban az id�ben oly gyors temp�ban fedezt�k fel a vil�g fl�r�j�t, hogy nem volt lehets�ges egy �tgondoltabb besorol�s kialak�t�sa. Linn� rendszere annyira bev�lt, hogy �pp alkalmaz�s�nak egyszer�s�ge akad�lyozta meg egy tudom�nyosabb sziszt�ma bevezet�s�t. K�s�bb megpr�b�lkozott egy�b alaktani tulajdons�gok �s �lettani jelens�gek sz�mbav�tel�vel is, a rendszer�t �r� kritik�k azonban csak az els� v�ltozatokat vett�k figyelembe. "Isten teremti, Linn� elhelyezi" - g�nyolt�k �t, mesters�ges rendszere azonban a term�szetes rendszerez�s el�fut�r�nak tekinthet�.

Az �llatok rendszerez�s�n�l a gerincesek els� oszt�lya az eml�s�k�, ezen bel�l az els� rend a f�eml�s�k�. Ennek els� nemzets�ge az ember, k�zvetlen szomsz�ds�g�ban a majmokkal. Ez igen nagy mer�szs�g volt a 18. sz�zadban, b�r ezzel Linn� nem rokons�gra, csup�n alaki hasonl�s�gra utalt. A mikroszkopikus l�nyekkel keveset foglalkozott, csoportjukat "Chaos"-nak nevezte, de egy el�ad�s�ban felvetette, hogy a fert�z� betegs�geket tal�n ezek a "l�thatatlan f�rgek" okozhatj�k.

Az �sv�nyokat szab�lyos krist�lyaik oldalsz�ma, s k�miai hasonl�s�guk alapj�n rendszerezte. A "term�szet h�rom orsz�g�t" az al�bbiak szerint k�l�n�tette el: az �sv�nyok n�vekednek, a n�v�nyek n�vekednek �s �lnek, az �llatok n�vekednek, �lnek �s �reznek.

A faj fogalm�t John Ray angol term�szetb�v�rt�l vette �t, aki azt 1686-ban haszn�lta el�sz�r. Linn� Ray meghat�roz�s�t a k�vetkez�kkel eg�sz�tette ki: Annyi faj van, amennyit kezdetben megteremtettek. E negat�vumot a v�ltozatok bevezet�s�vel enyh�tette, elismerve, hogy a fajok id�nk�nt megv�ltozhatnak. Ezt a gondolatot tov�bbi sz�z �v m�lt�n Darwin vitte tov�bb.

A Systema Naturae szerz�je �let�ben 13 kiad�st �rt meg, 2000 oldalra b�v�lt, �s els�k�nt �sszegezte az addig ismert, t�bb t�zezer n�v�nyt �s �llatot, valamint �sv�nyt. (Ma egymilli�n�l t�bbre becs�lik az ismert �llat- �s n�v�nyfajok sz�m�t.)

Linn� 1736-ban Angli�ba ment, majd Hollandi�ban fejezte be Hortus Cliffortianus c�m� munk�j�t. P�rizsban is j�rt, a Francia Akad�mia levelez� tagja lett, majd 1738-ban orvosk�nt Stockholmban telepedett le, sikerei r�v�n a kir�lyi udvar orvosa lett. 1739-ben megn�s�lt, majd bej�rta a Keleti-tenger szigeteit. K�t �v m�lva kinevezt�k az uppsalai egyetem medicina tansz�k�re tansz�kvezet�nek. 1742-ben v�gre el�rte �h�tott c�lj�t: a botanikai tansz�k vezet�i posztj�t. Tanulm�nyt �rt az akkor ismert betegs�gekr�l, �ssze�ll�totta haz�ja term�szetrajz�r�l a Flora Suecica �s a Fauna Suecica c�m� k�teteket. 1748-ban jelent meg Hortus Upsaliensis (Uppsalai kertek), 1751-ben Philosophia Botanica c�m� m�ve. A spanyol kir�ly megh�vta �t, de Linn� visszautas�totta az aj�nlatot. 1761-ben sv�d nemess�get kapott, 1757-es hat�llyal. 1764-ben nyugalomba vonult. 1774-ben sz�l�t�s �rte, s n�gy �vvel k�s�bb meghalt.

Linn� vezette be a binomi�lis nomenklat�r�t, a n�v�nyek �s az �llatok kett�s latin elnevez�s�t, k�l�n nevet adva a nemnek �s a fajnak. A fajok t�bbs�ge ma is a t�le kapott nevet viseli. 1738-ban � alap�totta meg a Sv�d Tudom�nyos Akad�mi�t, melynek els� eln�ke lett, s l�trehozta az uppsalai term�szetrajzi m�zeumot. K�ziratait, n�v�ny- kagyl�- �s rovargy�jtem�ny�t a Linn� T�rsas�g gondoz�s�ban-Londonban �ll�tott�k ki.

origo.hu