A vil�g egyik leggyakrabban l�togatott turistal�tv�nyoss�ga a stockholmi Vasa M�zeum, melynek f�szerepl�je egy 17. sz�zadi csatahaj�. A sv�d haditenger�szet z�szl�shaj�j�nak sz�nt Vasa (a sv�d uralkod�i dinaszti�r�l kapta nev�t) a lengyelekkel szembeni er�demonstr�ci� gyan�nt �p�lt, a Balti-tengeri kereskedelem feletti ellen�rz�s miatt.  Ek�zben Eur�p�ban �pp a harminc�ves h�bor� zajlott.

A haj� �p�t�mestere Henrik Hybertsson a kor legh�resebbje volt, aki II. Guszt�v sv�d kir�ly parancs�ra kezdte meg az �p�t�st 400 emberrel az oldal�n. A csatahaj� hadt�rt�neti eml�kei mellett k�pz�m�v�szeti kuri�zumk�nt is eml�t�sre m�lt�. Kialak�t�sa, berendez�se a legpazarabb palot�k�val vetekedett. Szobrok sz�zai d�sz�tett�k, melyek 95%-a �pen maradt. A fed�lzeten 64 �gy� kapott helyet, mellyel a korabeli haj�k k�z�l a legnagyobb t�zer�vel rendelkezett.

A "sv�d Titanic"-k�nt is emlegetett haj� 1628. augusztus 10-�n indult el a stockholmi kik�t�b�l els� �tj�ra, de nem jutott messzire. Egy hirtelen sz�ll�k�s annyira megd�nt�tte a haj�t, hogy a nyitott �gy�ny�l�sokon be�ml�tt a v�z, �gy mind�ssze 1300 m�terre a partokt�l els�llyedt.

Hogy mi okozhatta a trag�di�t? A m�rt�ktelens�g. A kir�ly ugyanis a legjobban felfegyverzett hadihaj�t akarta meg�p�ttetni, ez�rt t�bb �gy�t szereltetett a hadihaj�ra, f�leg hogy kider�lt a lengyelek is egy hasonl� nagys�g� haj�t �p�tenek. Az addig elk�sz�tett haj�gerincet megn�velt�k �s egy m�sodik �gy�-fed�lzetet is be�p�tettek, az als� �gy�-fed�lzetre pedig nagyobb l�r�sek ker�ltek. �gy m�r sz�less�g�hez k�pest t�l hossz� �s magas volt a haj�, a v�ltoztat�sok miatt a gyomr�ban l�v� ballaszt-k�vek nem tudt�k egyens�lyban tartani. R�ad�sul a f� haj��p�t� mester, a d�n Henrik Hybertsson megbetegedett �s meghalt az �p�t�s k�zben, �gy tan�tv�nya fejezte be, aki tapasztalatlan volt m�g.  M�r a stabilit�si pr�b�n is felmer�lt a probl�ma, hogy amikor egyszerre harminc matr�z futott egyik oldalr�l a m�sikra a haj� er�sen megd�lt.

Anders Franz�n tenger-t�rt�n�sz kezdte el kutatni a Balti-tengeri haj�roncsokat, mikor is r�j�tt, hogy itt nem �l meg a haj�f�reg, mely a fa haj�roncsokat t�nkretenn�, ez�rt elkezdte keresni a Vas�t.  1956-ban 32 m�ter m�lyen tal�ltak r�. A haj� felfedez�se a 17.sz�zadi haj��p�t�sen t�l a tov�bbi t�rt�nelmi leletek (26000 t�rgy) miatt is jelent�s, melyek az  elm�lt korok �s emberek jellegzetess�geit, �letvitel�t bemutatj�k.

1959-ben megemelt�k �s fokozatosan sek�lyebb v�zbe vontatt�k, bet�mt�k a r�seit,az �gy�-ny�l�sokat lez�rt�k, az elrozsd�sodott f�m szegecsek hely�t bedugaszolt�k �s meger�s�tett�k a kiemel�shez, melyre 1960. �prilis 24-�n ker�lt sor, amit a Tv is k�zvet�tett. Egy sz�razdokkhoz vontatt�k, ahol megkezd�d�tt a konzerv�l�si folyamat, melynek sor�n polietil�n-glikollal itatt�k �t a haj�t , mely kiszor�tja a vizet. Ez 17 �vig tartott. Jelenleg az a probl�ma, hogy a v�zben t�lt�tt �vsz�zadok alatt k�n halmoz�dott fel a haj�testben, mely az oxig�nnel reakci�ba l�pve k�nsavv� alakul, mely m�llasztja a faszerkezetet.

A haj� Stocholmban, a Vasa M�zeumban 1990 �ta l�togathat�. A m�zeum mag�ba foglalja a haj�t, �s azt k�r�lvev� h�t szinten ki�ll�t�sok v�rj�k a l�togat�kat, melyek a 17. sz�zadi Sv�dorsz�gr�l, a haj��p�t�sr�l, az els�llyed�sr�l, a kiemel�sr�l, tov�bb� a harminc�ves h�bor�r�l, a haj�n tal�lt k�l�nb�z� t�rgyakr�l, valamint a konzerv�l�s neh�zs�geir�l sz�lnak.

vilagutazo.blog.hu