Svédország Nemzeti Ünnepe és egyben a svéd zászló napja június 6-a, a nap amikor 1523-ban I. Gusztáv Vasa (olv. Vaszá) svéd király trónra lépett. Ez a nap 1916 óta a svéd zászló napja és egyben 1983 óta hivatalos Svéd Nemzeti ünnep. A kék/sárga színek a svéd állami címerből származnak és a zászlót ilyen formában, már az 1500-as évek óta ismerik.

     A Nemzeti ünnepnap az 1523. június 6-án felmondott Kalmarunió felmondásának emléknapja. Gustav Vasa svéd király ezen a napon lépett ki a Dánia, Norvégia és Svédország alkotta szövetségbol, és ezen a napon választották meg őt az ország királyának, megalapítva ezzel az önálló svéd államot. Az ország függetlenné vált. E napot az 1800-as évekig Gustav Vasa napjaként ünnepelték, majd ezután emléknappá nyilvánították. Az 1809-es évi érvényes svéd kormány ezen a napon Svédország új alkotmányát fogadta el, mely megszilárdította a polgári szabadságjogokat és ezt a napot a függetlenség és a svéd zászló-napjának nyilvánította.

A Skansen és a Nordiska múzeum megalapítója, Arthur Hazelius javaslata alapján a Skansenben kezdték el ünnepelni június 6-át. Gustav Vasa Király napja így hát a függetlenség, a semlegesség, a svéd Zászló, a Svéd Nemzeti Ünnep napja lett. A Király ezen a napon Stockholmban, ünnepélyesen ad át zászlókat különbözö szervezeteknek, egyesületeknek. A központi ünnepség helye a Skansen Stockholmban.

Stockholmban, a Skeppsholmen és a Kastellholmen szigeteket a várossal összekötö hídról - minden évben 50 ezer léggömböt eresztenek fel a függetlenség és a svéd zászló napjának tiszteletére. A sziget stratégiai fontosságú volt 1969-ig, ekkor adta át a Királyi Flotta a városnak, a piros épület. Ha folytatjuk utunkat a szigetre, balról egy hosszú sárga épületben az Östasiatiska Múzeum található, melyet az ország királyának, XVI. Károly király javaslatára alapítottak, kelet-ázsiai múzeum néven. Ez a múzeum utal és emlékesztet a kínai-svéd kereskedelmi kapcsolatokra, melyek virágzóak voltak több évszázadon át és ma is azok.

De mit is fontos tudni a svédekről, az írántuk érdeklődőnek?

A modern Svédország szekularizált társadalom, ahol a vallás sok tekintetben elvesztette jelentőségét. De azért erkölcsi felfogásukat továbbra is a lutheri örökség és a hagyományos skandináv paraszti erkölcs határozza meg, amelyben a szorgalom, halkszavúság, kötelességtudás és szerénység a legfontosabb tulajdonságok még ma is. Aksel Sandemose norvég író alkotta meg az ún. "jante-törvényt", aminek lényege, hogy "senki sem jobb a másiknál" (Jante egy Sandemose regényében szereplő kis település). Ezt mondhatta volna akár Svédországról is.

A svéd kultúrában mintha valami a svédekkel született ellenérzés volna a feltűnősködéssel, felsőbbrendűséggel, fényűzéssel és öndicsérettel szemben. Minél jobban hasonlít az egyik ember a másikhoz, annál jobb a svédnek. Tény, hogy egy svéd számára a legnagyobb bók ha azt mondják róla, hogy mennyire "természetes", közvetlen és egyszerű - még akkor is, ha az illető történetesen a kormányfő, egy Nobel-díjas ember vagy éppenséggel egy svéd rocksztár.

Sőt létezik egy svéd szó, a "lagom", (mérsékelt, közepes) ami pontosan leírja ezt a svéd tulajdonságot, s amelyet egyetlen más nyelvre sem lehet igazán jól lefordítani. Ez a szó állítólag a vikingek ősi mézsörivó szokására vezethető vissza, amikor is az ivókürtöt kézről kézre adták, tehát körbejárt, "laget om". Ahhoz, hogy az utolsó számára is jusson mézsör, pontosan "lagom" mennyiséget kellett inni.

A svéd "lagom-mentalitás", a hazafias hazaszeretet látszólagos hiányában is megmutatkozik. Más népekkel összevetve a svédek meglepően ritkán lengetik nemzeti lobogójukat és hangoztatják nyilvánosan saját kultúrájuk kiválóságát.

A svéd egy rendkívül öntudatos és hazáját szerető nép

De azért ne higgyük, hogy ez a szerénység nemzeti hagyomány lenne. Ez igazából csak a felszín. Lelke mélyén a svéd egy rendkívül öntudatos és hazáját szerető nép. Ha valakinek a családból születésnapja van, a svédek már is felhúzzák a svéd zászlót a zászlórúdra a ház udvarán. És ilyen rúdja majdnem minden családi háznak van Svédország szerte. Az hogy, mennyire becsülik nemzeti azonosságukat, szeretik zászlójukat, hagyományaikat és kultúrájukat az bizonyítsa az is, hogy még a karácsonyfát is svéd zászlókkal díszítik fel. A Nemzeti Ünnep is egy ilyen alkalom, amikor a kék sárga zászlók, szinte bedíszítik az egész országot. A ballagó diákok ezrei pont ezen a napon végzik iskolájukat, a szülök pedig bedíszítik a ház körüli kerítést sok, sok kis országos zászlóval és kék és sárga lufival.

Ezen a napon, az ország közösen énekli a nemzeti himnuszt, a svéd király vezénylésével, amit direkt adásban közvetít a svéd TV. Ez a nap egyben az a nap, amikor ország szerte ünnepélyes keretek közt, a város polgármesterei kézbesítik az új svéd állampolgároknak, az állampolgársági bizonylatot, így régi hagyományként ünnepélyesen befogadva a bevándorlókat a svéd társadalomba.

A svéd zászló története

A nemzeti lobogó keletkezésének időpontja nem ismeretes, ám az bizonyos, hogy már a 16. században használták az északi ország uralkodói birodalmuk jelképeként. Első írásos említése 1569-bol származik, amikor a stockholmi udvar feje, III. János egy királyi oklevélben a ma is hivatalos svéd zászlót fogadta el országa lobogójának. A forma a dán zászló keresztény hagyományait örökíti meg, míg a színek az uralkodói címerre utaltak. A címeren ekkor három aranyszínu korona volt látható kék háttérrel. Ennek a jelképnek a története valószínuleg 1557-ig nyúlik vissza, amikor Wasa Gusztáv gyermekének, a késobbi János királynak adományozta a címert, aki ekkoriban a Svédországhoz tartozó Finnország hercege volt. Svédország nemzeti zászlaja a történelem folyamán többé nem változott meg, bár variációi is keletkeztek az idők során.

1252 – első írásos emlék 
1350 – a fekete halál elterjed a városban 
1388 – Albert svéd király városi rangra emeli 
1419 – Stockholm Svédország fovárosa lesz 
1471 – A Brunkebergi csata, amelyben Sten Sture gyoz: a dánokat kiűzik az országból 
1520 – II. Keresztély dán király megrendezi a Stockholmi vérfürdot 
1521 – I. Vasa Gusztáv bevonulása 
1622 – Az első fennmaradt térkép a városról 
1697 – a Tre Kronor kastély porrá ég 
1719 – a város alig menekül meg az orosz inváziótól 


Fontosabb történelmi események

800–1050 A vikingkor. A svéd vikingek keletre és nyugatra hódítanak, kereskednek
1000 A svédek a XI. században kezdenek áttérni a kereszténységre
1350 Magnus Eriksson király országos törvénye egyesíti az országot.
A német Hanza-szövetség domináns helyzetbe kerül a svéd kereskedelemmel szemben, majd 200 évig tartja uralkodó helyzetét. Számos kereskedővárost ekkor alapítanak
1397–1521 Kalmari unió. Norvégia és Dánia uniót alkot Svédországgal
1523 Gusztáv Eriksson Vasa svéd királlyá koronázása
1527 A reformáció kezdete
1611–1718 Svédország nagyhatalmi korszaka
1630–48 II. Gusztáv Adolf király vezetésével a harmincéves háborúban Svédország a protestánsok oldalán harcol
1697–1718 XII. Károly uralkodása. Hadjáratokat vezet Lengyelország és Oroszország ellen, majd 5 éven át Törökországban él száműzetésben
1721 Svédország elveszti a nagy skandináv háborút, és kialakulnak jelenlegi határai, de ekkor még hozzá tartozik Finnország és Pomeránia
1809 Svédország elveszti Finnországot, melyet Oroszországhoz csatolnak (valamint Pomerániát, ami 1814-ben részben Dániához kerül)
1814–1905 Unió Norvégiával
1818 Jean Baptiste Bernadotte francia tábornagyot 1810-ben trónörökösnek jelölik, majd 1818-ban XVI. Károly János néven királlyá koronázzák
1911 Általános választójog férfiaknak, majd 1921-ben nőknek
1914–18 és
1939–45 Svédország mindkét világháború alatt semleges marad
1986 Olof Palme miniszterelnököt meggyilkolják
1995 Svédország csatlakozik az EU-hoz

hunsor.se