Sv�dorsz�g Nemzeti �nnepe �s egyben a sv�d z�szl� napja j�nius 6-a, a nap amikor 1523-ban I. Guszt�v Vasa (olv. Vasz�) sv�d kir�ly tr�nra l�pett. Ez a nap 1916 �ta a sv�d z�szl� napja �s egyben 1983 �ta hivatalos Sv�d Nemzeti �nnep. A k�k/s�rga sz�nek a sv�d �llami c�merb�l sz�rmaznak �s a z�szl�t ilyen form�ban, m�r az 1500-as �vek �ta ismerik.

     A Nemzeti �nnepnap az 1523. j�nius 6-�n felmondott Kalmaruni� felmond�s�nak eml�knapja. Gustav Vasa sv�d kir�ly ezen a napon l�pett ki a D�nia, Norv�gia �s Sv�dorsz�g alkotta sz�vets�gbol, �s ezen a napon v�lasztott�k meg �t az orsz�g kir�ly�nak, megalap�tva ezzel az �n�ll� sv�d �llamot. Az orsz�g f�ggetlenn� v�lt. E napot az 1800-as �vekig Gustav Vasa napjak�nt �nnepelt�k, majd ezut�n eml�knapp� nyilv�n�tott�k. Az 1809-es �vi �rv�nyes sv�d korm�ny ezen a napon Sv�dorsz�g �j alkotm�ny�t fogadta el, mely megszil�rd�totta a polg�ri szabads�gjogokat �s ezt a napot a f�ggetlens�g �s a sv�d z�szl�-napj�nak nyilv�n�totta.

A Skansen �s a Nordiska m�zeum megalap�t�ja, Arthur Hazelius javaslata alapj�n a Skansenben kezdt�k el �nnepelni j�nius 6-�t. Gustav Vasa Kir�ly napja �gy h�t a f�ggetlens�g, a semlegess�g, a sv�d Z�szl�, a Sv�d Nemzeti �nnep napja lett. A Kir�ly ezen a napon Stockholmban, �nnep�lyesen ad �t z�szl�kat k�l�nb�z� szervezeteknek, egyes�leteknek. A k�zponti �nneps�g helye a Skansen Stockholmban.

Stockholmban, a Skeppsholmen �s a Kastellholmen szigeteket a v�rossal �sszek�t� h�dr�l - minden �vben 50 ezer l�gg�mb�t eresztenek fel a f�ggetlens�g �s a sv�d z�szl� napj�nak tisztelet�re. A sziget strat�giai fontoss�g� volt 1969-ig, ekkor adta �t a Kir�lyi Flotta a v�rosnak, a piros �p�let. Ha folytatjuk utunkat a szigetre, balr�l egy hossz� s�rga �p�letben az �stasiatiska M�zeum tal�lhat�, melyet az orsz�g kir�ly�nak, XVI. K�roly kir�ly javaslat�ra alap�tottak, kelet-�zsiai m�zeum n�ven. Ez a m�zeum utal �s eml�kesztet a k�nai-sv�d kereskedelmi kapcsolatokra, melyek vir�gz�ak voltak t�bb �vsz�zadon �t �s ma is azok.

De mit is fontos tudni a sv�dekr�l, az �r�ntuk �rdekl�d�nek?

A modern Sv�dorsz�g szekulariz�lt t�rsadalom, ahol a vall�s sok tekintetben elvesztette jelent�s�g�t. De az�rt erk�lcsi felfog�sukat tov�bbra is a lutheri �r�ks�g �s a hagyom�nyos skandin�v paraszti erk�lcs hat�rozza meg, amelyben a szorgalom, halkszav�s�g, k�teless�gtud�s �s szer�nys�g a legfontosabb tulajdons�gok m�g ma is. Aksel Sandemose norv�g �r� alkotta meg az �n. "jante-t�rv�nyt", aminek l�nyege, hogy "senki sem jobb a m�sikn�l" (Jante egy Sandemose reg�ny�ben szerepl� kis telep�l�s). Ezt mondhatta volna ak�r Sv�dorsz�gr�l is.

A sv�d kult�r�ban mintha valami a sv�dekkel sz�letett ellen�rz�s volna a felt�n�sk�d�ssel, fels�bbrend�s�ggel, f�ny�z�ssel �s �ndics�rettel szemben. Min�l jobban hasonl�t az egyik ember a m�sikhoz, ann�l jobb a sv�dnek. T�ny, hogy egy sv�d sz�m�ra a legnagyobb b�k ha azt mondj�k r�la, hogy mennyire "term�szetes", k�zvetlen �s egyszer� - m�g akkor is, ha az illet� t�rt�netesen a korm�nyf�, egy Nobel-d�jas ember vagy �ppens�ggel egy sv�d rockszt�r.

S�t l�tezik egy sv�d sz�, a "lagom", (m�rs�kelt, k�zepes) ami pontosan le�rja ezt a sv�d tulajdons�got, s amelyet egyetlen m�s nyelvre sem lehet igaz�n j�l leford�tani. Ez a sz� �ll�t�lag a vikingek �si m�zs�riv� szok�s�ra vezethet� vissza, amikor is az iv�k�rt�t k�zr�l k�zre adt�k, teh�t k�rbej�rt, "laget om". Ahhoz, hogy az utols� sz�m�ra is jusson m�zs�r, pontosan "lagom" mennyis�get kellett inni.

A sv�d "lagom-mentalit�s", a hazafias hazaszeretet l�tsz�lagos hi�ny�ban is megmutatkozik. M�s n�pekkel �sszevetve a sv�dek meglep�en ritk�n lengetik nemzeti lobog�jukat �s hangoztatj�k nyilv�nosan saj�t kult�r�juk kiv�l�s�g�t.

A sv�d egy rendk�v�l �ntudatos �s haz�j�t szeret� n�p

De az�rt ne higgy�k, hogy ez a szer�nys�g nemzeti hagyom�ny lenne. Ez igaz�b�l csak a felsz�n. Lelke m�ly�n a sv�d egy rendk�v�l �ntudatos �s haz�j�t szeret� n�p. Ha valakinek a csal�db�l sz�let�snapja van, a sv�dek m�r is felh�zz�k a sv�d z�szl�t a z�szl�r�dra a h�z udvar�n. �s ilyen r�dja majdnem minden csal�di h�znak van Sv�dorsz�g szerte. Az hogy, mennyire becs�lik nemzeti azonoss�gukat, szeretik z�szl�jukat, hagyom�nyaikat �s kult�r�jukat az bizony�tsa az is, hogy m�g a kar�csonyf�t is sv�d z�szl�kkal d�sz�tik fel. A Nemzeti �nnep is egy ilyen alkalom, amikor a k�k s�rga z�szl�k, szinte bed�sz�tik az eg�sz orsz�got. A ballag� di�kok ezrei pont ezen a napon v�gzik iskol�jukat, a sz�l�k pedig bed�sz�tik a h�z k�r�li ker�t�st sok, sok kis orsz�gos z�szl�val �s k�k �s s�rga lufival.

Ezen a napon, az orsz�g k�z�sen �nekli a nemzeti himnuszt, a sv�d kir�ly vez�nyl�s�vel, amit direkt ad�sban k�zvet�t a sv�d TV. Ez a nap egyben az a nap, amikor orsz�g szerte �nnep�lyes keretek k�zt, a v�ros polg�rmesterei k�zbes�tik az �j sv�d �llampolg�roknak, az �llampolg�rs�gi bizonylatot, �gy r�gi hagyom�nyk�nt �nnep�lyesen befogadva a bev�ndorl�kat a sv�d t�rsadalomba.

A sv�d z�szl� t�rt�nete

A nemzeti lobog� keletkez�s�nek id�pontja nem ismeretes, �m az bizonyos, hogy m�r a 16. sz�zadban haszn�lt�k az �szaki orsz�g uralkod�i birodalmuk jelk�pek�nt. Els� �r�sos eml�t�se 1569-bol sz�rmazik, amikor a stockholmi udvar feje, III. J�nos egy kir�lyi oklev�lben a ma is hivatalos sv�d z�szl�t fogadta el orsz�ga lobog�j�nak. A forma a d�n z�szl� kereszt�ny hagyom�nyait �r�k�ti meg, m�g a sz�nek az uralkod�i c�merre utaltak. A c�meren ekkor h�rom aranysz�nu korona volt l�that� k�k h�tt�rrel. Ennek a jelk�pnek a t�rt�nete val�sz�nuleg 1557-ig ny�lik vissza, amikor Wasa Guszt�v gyermek�nek, a k�sobbi J�nos kir�lynak adom�nyozta a c�mert, aki ekkoriban a Sv�dorsz�ghoz tartoz� Finnorsz�g hercege volt. Sv�dorsz�g nemzeti z�szlaja a t�rt�nelem folyam�n t�bb� nem v�ltozott meg, b�r vari�ci�i is keletkeztek az id�k sor�n.

1252 – els� �r�sos eml�k 
1350 – a fekete hal�l elterjed a v�rosban 
1388 – Albert sv�d kir�ly v�rosi rangra emeli 
1419 – Stockholm Sv�dorsz�g fov�rosa lesz 
1471 – A Brunkebergi csata, amelyben Sten Sture gyoz: a d�nokat ki�zik az orsz�gb�l 
1520 – II. Kereszt�ly d�n kir�ly megrendezi a Stockholmi v�rf�rdot 
1521 – I. Vasa Guszt�v bevonul�sa 
1622 – Az els� fennmaradt t�rk�p a v�rosr�l 
1697 – a Tre Kronor kast�ly porr� �g 
1719 – a v�ros alig menek�l meg az orosz inv�zi�t�l 


Fontosabb t�rt�nelmi esem�nyek

800–1050 A vikingkor. A sv�d vikingek keletre �s nyugatra h�d�tanak, kereskednek
1000 A sv�dek a XI. sz�zadban kezdenek �tt�rni a kereszt�nys�gre
1350 Magnus Eriksson kir�ly orsz�gos t�rv�nye egyes�ti az orsz�got.
A n�met Hanza-sz�vets�g domin�ns helyzetbe ker�l a sv�d kereskedelemmel szemben, majd 200 �vig tartja uralkod� helyzet�t. Sz�mos keresked�v�rost ekkor alap�tanak
1397–1521 Kalmari uni�. Norv�gia �s D�nia uni�t alkot Sv�dorsz�ggal
1523 Guszt�v Eriksson Vasa sv�d kir�lly� koron�z�sa
1527 A reform�ci� kezdete
1611–1718 Sv�dorsz�g nagyhatalmi korszaka
1630–48 II. Guszt�v Adolf kir�ly vezet�s�vel a harminc�ves h�bor�ban Sv�dorsz�g a protest�nsok oldal�n harcol
1697–1718 XII. K�roly uralkod�sa. Hadj�ratokat vezet Lengyelorsz�g �s Oroszorsz�g ellen, majd 5 �ven �t T�r�korsz�gban �l sz�m�zet�sben
1721 Sv�dorsz�g elveszti a nagy skandin�v h�bor�t, �s kialakulnak jelenlegi hat�rai, de ekkor m�g hozz� tartozik Finnorsz�g �s Pomer�nia
1809 Sv�dorsz�g elveszti Finnorsz�got, melyet Oroszorsz�ghoz csatolnak (valamint Pomer�ni�t, ami 1814-ben r�szben D�ni�hoz ker�l)
1814–1905 Uni� Norv�gi�val
1818 Jean Baptiste Bernadotte francia t�bornagyot 1810-ben tr�n�r�k�snek jel�lik, majd 1818-ban XVI. K�roly J�nos n�ven kir�lly� koron�zz�k
1911 �ltal�nos v�laszt�jog f�rfiaknak, majd 1921-ben n�knek
1914–18 �s
1939–45 Sv�dorsz�g mindk�t vil�gh�bor� alatt semleges marad
1986 Olof Palme minisztereln�k�t meggyilkolj�k
1995 Sv�dorsz�g csatlakozik az EU-hoz

hunsor.se