Benny Andersson és Björn Ulvaeus, az ABBA svéd popegyüttes tagjai a hetvenes évek végén Tim Rice-szal közösen írták meg a Sakk című musicalt. A hidegháború és az ’56-os forradalom ihlette meg őket.
A musical zeneszerzői, Benny Andersson és Björn Ulvaeus, az ABBA svéd popegyüttes tagjai, miután pontot tettek könnyűzenei pályafutásuk végére, a színház világa felé vették az irányt, és muscialírásra adták a fejüket. 1983-ban az Abbacadabra című darabbal debütáltak Elaine Page főszereplésével. Később, miután már mindent elmondtak magukról, új sztori után néztek. Tim Rice szövegíró, Andrew Lloyd Webber alkotótársa régóta tervezte, hogy „hidegháborús musicalt" írjon. Az amerikai és szovjet rivalizálás jó kiindulási pontnak bizonyult: szimbólumértékű hidegháborús helyzet volt az 1972-es reykjavíki sakkvilágbajnoki döntő Bobby Fischer és Borisz Szpasszkij között. Végül az abbás fiúk és Tim Rice törekvései találkozásából született meg a Chess (Sakk) című musical.
Hogy lesz a sport a politika eszköze, a nagyhatalmak pedig hogyan tesznek szert lépéselőnyre a sportolóik által elért eredményekből – a két világrend szembenállása emberi tragédiák sorát szüli. A hetvenes évek végén egy amerikai–szovjet sakkvilágbajnoki mérkőzésen keresztül válik láthatóvá a két nagyhatalom közti versengés. A musical egy szerelmi négyszög története is, a sakkvilágbajnoki mérkőzés közepette nagyhatalmak játsszák ki egymás ellen lehetséges lapjaikat az olaszországi Meranóban, majd Bangkokban. A főszereplő amerikainak, Frederick Trumpernek magyar születésű, de Nagy-Britanniában felnőtt szekundánsa, Florence Vassy a szeretője. Florence édesapját valószínűleg az oroszok hurcolták el az 1956-os budapesti forradalom idején. (Egy kis sakktörténeti adalék: 1956-ban az akkor tizenhárom éves Robert Bobby Fischer és Donald Byrne New Yorkban ült egy asztalhoz. Azt a játszmát a mai napig a világ tíz legnagyobb sakkpartija között tartják számon.)
A nyomásgyakorlás musicalje és 1956
Florence magyar származása és az ötvenhatos forradalom rémképei többször visszatérnek a darabban. A lány viszont váratlanul beleszeret az ellenfél szovjetbe. A két szerelmes mindent felborít: Anatolij Florence unszolására az angol követségen keres menedéket. Elhagyja hazáját, a következő versenyen már új hazája színeiben ül táblához. Anatolijnak azzal kell szembesülnie, ha nyer, megöli szerelme börtönben ülő apját. Még felesége is feltűnik, akit az oroszok hozattak a thaiföldi mérkőzésre, hogy jobb belátásra bírja férjét, és térjen vissza szovjet földre. Belátja, hogy le kell mondania szerelméről és arról, hogy egy demokratikus ország polgára legyen. Győz, de visszatér a Szovjetunióba. Florence apját ennek fejében, ha még életben van, elengedik. Florence a darab végén döbben rá arra, hogy a magyar haza „itt dobog bennem, mint egy élő szív”.
A végjátékra az ötvenhatos forradalom sötét, fullasztó hangulata nyomja rá a bélyegét:
A darab ősbemutatója 1986. május 14-én volt a londoni Prince Edward Színházban. Florence-t Elaine Paige játszotta, az amerikai sakkozó szerepében Murray Head állt színpadra, a legjobb svéd musicalénekes, Tommy Kjörberg pedig az orosz játékost alakította. Az ABBA egykori zenészei időszerű, mégis időtálló zenét szereztek. Le sem tagadhatták, hogy a pop világát hagyták maguk mögött, a darab több betétdala – mint a One night in Bangkok vagy az I know him so well – toplistás sláger volt a bemutató idején. Az amerikai, Broadway-bemutatóra Tim Rice Richard Nelsonnal közösen átdolgozta a darabot. Túl sok lett a magyar vonatkozás, ami sajnos a visszajelzések alapján nem tett jót a darabnak: a tengerentúlon senkit nem érdekelt a nagyhatalmi csatározás, sem egy magára hagyott, kihasznált nemzet sorsa. Az amerikaik a szerelmi bonyodalom miatt váltottak jegyet az előadásra. 1988-ban mutatták be, de csak két hónapig maradt műsoron, mindössze 68 előadást ért meg. Londonban ezzel szemben több mint 1200-szor játszották.
Az ABBA beveszi a magyar színpadokat
Magyarországon a rendszerváltás után mutatták be a Sakkot. Az Ausztriából vendégként hazatérő Ferkai Tamás az Arizona Színház és a Rock Színház társulatával közösen állította színpadra a musicalt a Thália Színházban. Tim Rice szövegét és librettóját Romhányi Ágnes fordította, a díszletet Götz Béla, a jelmezeket Horváth Kata tervezte. A főbb szerepeket Makrai Pál, Mikó István, Kaszás Attila, Forgács Péter, Malek Andrea, Kováts Adél, Détár Enikő és Csuha Lajos játszották. Három évvel később, 1995-ben a Rock Színház ideiglenes Sátorszínházába újították fel a darabot, ahol 1996-ig, a társulat megszűnéséig műsoron volt. 2010-ben Simon Edit, a Rock Színház egykori producere munkája nyomán a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon láthatta újra a közönség a Sakkot, de csak egy oratorikus, koncertszerű formában.
Az első magyarországi előadásban Malek Andrea énekelte a külhonba szakadt magyar lány szerepét.