A sm�rgåsbord ( Sv�dasztal) sv�d kifejez�s, amely a Skandin�v orsz�gokban az �nnepi �tkez�sek jellemz� form�ja: hideg �s meleg �telek felsorakoztat�sa egy nagyobb asztalon, amelyr�l mindenki szabadon tehet b�rmit a t�ny�rj�ra. A sm�rgåsbord alapvet�en a szendvics �s az asztal szavakb�l �ll �ssze. A k�l�nb�z� orsz�gokban haszn�lt kifejez�sek a sm�rgåsbordra legt�bbsz�r hideg asztalt vagy b�f�t jelentenek, rajtunk k�v�l a litv�nok nevezik m�g ezt az �tkeztet�si form�t sv�dasztalak.

Lehet reggeli, eb�d vagy vacsora, legink�bb �ttermekben, sz�llod�kban �s haj�kon tal�lkozunk vele, ahol embert�megeket kell lehet�leg kultur�ltan megetetni. Ebben az esetben k�zenfekv� v�laszt�s a sv�dasztal - mindenki vesz mag�nak, annyit, amennyi j�l esik, a szem�lyzetnek csak az ed�nyeket, melegentart�kat kell felt�lteni. Persze otthon is �ssze�ll�thatjuk a saj�t sv�dasztalunkat saj�t fog�sokkal, ami lehet k�nnyed vagy form�lis jelleg�, de mindenk�ppen k�zelebb �ll a sm�rgåsbord eredeti jelent�s�hez.

A sm�rgåsbord t�rt�nete

A sm�rgåsbord val�sz�n�leg a 16. sz�zad k�rny�k�r�l sz�rmazik a sv�d arisztokr�cia lakom�ir�l. Ezeken fel�ll�tottak egy asztalt, a br�nnvinsbordot, amelyen a h�zigazda italokat, jellemz�en �getett szeszeket �s kis falatk�kat (�ltal�ban keny�r, vaj, sajt, hering) szolg�lt fel. K�s�bb az el��telek sz�ma egyre n�tt, �gy azok �tker�ltek a vacsoraasztalra, s�t, vacsor�v� v�ltak, az el��teleknek k�l�n dedik�lt asztal pedig lassan elt�nt a vacsor�kr�l.

A sm�rgåsbord eleinte csak el��telk�nt m�k�d�tt, ezeket a hideg �s meleg fog�sokat vacsora el�tt 3-4 �r�val kezdt�k felszolg�lni. Az 1912-es stockholmi olimpi�n az �ttermek �t�lltak arra a gyakorlatra, hogy a sm�rgåsbord ne csak el��teleket, hanem f��teleket szolg�ljon fel. Vil�gszerte akkor v�lt ismertt�, amikor 1939-ben a New York-i vil�gki�ll�t�son a sv�d pavilon �tterm�ben forg� sv�dasztalok voltak, ekkor hagyt�k el (persze a sv�dek nem) az eredeti kifejez�s sv�d bet�it. A smorgasbord egy fajt�ja a julbord, amely a sv�d kar�csonyi vacsor�t jelenti.

origo.hu