A sv�d oktat�si t�rv�ny megk�veteli, hogy valamennyi gyermek egyenl� es�llyel vehessen r�szt az oktat�sban. Sv�dorsz�gban a tank�telezetts�g minden 7 �s 16 �v k�z�tti gyermekre kiterjed. A t�rv�nyi szab�lyoz�s szerint a k�z�piskolai k�pz�st az �nkorm�nyzatoknak minden olyan di�k r�sz�re biztos�tania kell, akik k�telez� �ltal�nos tank�telezetts�g�ket teljes�tett�k. Sv�dorsz�gban a legt�bb egyetemet az �llam tartja fenn.

Iskola el�tti nevel�s

A sz�l�k �nkorm�nyzati, illetve mag�n b�lcs�d�kbe, �vod�kba �rathatj�k be gyermekeiket. A gyermekek sz�m�ra magas sz�nvonal� kis csoportos foglalkoz�st biztos�tanak. Az ell�t�s d�j�t r�szben az �llam, r�szben a sz�l� �llj�k. A k�lts�gek orsz�gszerte v�ltoz�ak.

Az �nkorm�nyzati gyermekfel�gyeletnek 5 form�ja van:

• A napk�zis �voda
• Otthoni gyermekfel�gyelet
• Az �n. szabadid�k�zpontok a 6 �s 12 �v k�z�tti gyermekek sz�m�ra biztos�tanak fel�gyeletet az iskolai �r�k el�tt �s ut�n
• A j�tsz� iskol�k a hat�ves gyerekek napi h�rom �r�s fel�gyelet�r�l gondoskodnak
• Nyitott iskolai el�k�sz�t�: tan�t�k �s �v�n�k sz�mos helyen k�l�nb�z� programokat szerveznek gyermekek �s sz�leik sz�m�ra

�ltal�nos iskola

Az oktat�si t�rv�ny szerint valamennyi Sv�dorsz�gban �l� gyermeknek k�telez� iskol�ba j�rnia, s valamennyi gyermek jogosult az �llami oktat�si rendszerben tanulni 7 �s 16 �ves kora k�z�tt. Sv�dorsz�gban a tank�telezetts�g az �ltal�nos iskol�ra �s a k�z�piskola als� tagozat�ra terjed ki, mely 9 �vet foglal mag�ban.

1995 j�lius 1-�n egy, az eg�sz k�telez� oktat�si rendszerre kiterjed� �j tantervet vezettek be, amely �j tanmenetet �s �rarendet vezetett be. Az �j tanmenet minden egyes tant�rgy eset�ben meg�llap�tja azon c�lokat, amit az iskola �t�dik illetve kilencedik �v�nek v�g�re el kell �rni. Az �rarend a minim�lis tan�r�k sz�m�t hat�rozza meg, amit a tanul�knak teljes�tenie kell (6665 �ra).

Az �ltal�nos iskolai, valamint a k�z�piskola als� tagozat�n val� k�telez� oktat�s k�lts�gmentes.

K�z�piskola

A k�z�piskola fels� tagozata 16 �s 19 �ves korig tart, de nem k�telez�. A k�z�piskol�kat az �nkorm�nyzatok, a megyei tan�csok, vagy mag�nint�zm�nyek m�k�dtethetik. Az �j, egys�ges oktat�si rendszert 1995-ben vezett�k be. A nyolc k�telez� tant�rgy mellett, specifikus tant�rgyakat is tan�tanak. A h�rom �v teljes�t�s�hez �sszesen 2150-2370 tan�r�ra van sz�ks�g. Az �llami oktat�s d�jmentes.

Fels�oktat�s

A fels�oktat�s egyetemi �s nem egyetemi oktat�st foglal mag�ba. A fels�oktat�s Sv�dorsz�gban els�diplom�s �s posztgradu�lis k�pz�sre, valamint kutat�i st�tuszra oszthat�. A jelenlegi rendszert az 1993-as fels�oktat�si t�rv�ny vezette be.

Sv�dorsz�gban a fels�oktat�s egyetemeken �s f�iskol�kon (h�gskola) zajlik. Jelenleg 33 �llami egyetem �s f�iskola tal�lhat� az orsz�gban. Az egyetemi diplom�t minimum 2 �v, a bachelor fokozatot minimum 3 �v, m�g a master fokozatot minimum 4 �ves k�pz�s ut�n lehet megszerezni.

A k�pz�s nyelve sv�d, de egyes ter�leteken a k�telez� irodalom angol nyelv� is lehet. A tan�v 2 szemeszterb�l �ll.

Feln�ttoktat�s

K�z�ss�gi feln�ttoktat�s, a tanul�sban akad�lyozottaknak, �s az emigr�nsoknak biztos�t sv�d oktat�st minden k�z�ss�gi k�zpont, �nkorm�nyzat. K�z�ss�gi feln�ttoktat�st k�l�nb�z� oktat�si szervezetek, int�zm�nyek k�n�lnak.

A Rugalmas Tanul�s�rt sv�d �gyn�ks�gnek k�t nagy m�k�d�si egys�ge van, a H�rn�sand �s a Norrk�ping. A vezet� test�let a H�ssleholm. T�z feln�ttoktat�si sz�vets�g van eg�sz orsz�gra kiterjed� hat�sk�rrel �s 148 n�pf�iskola, melyek �llami t�mogat�st kapnak. Munkaer� piaci k�pz�st csaknem minden k�z�ss�gi k�zpont szervez, nemcsak hagyom�nyos
oktat�si keretek k�z�tt, hanem speci�lisan megszervezett form�ban is.

 

 sved-lehetosegek.hupont.hu/