A svéd zászló pontos korát nem ismerjük, de a sárga keresztes kék színi lobogó legrégebbi ismert ábrázolása a XVI. század- ból származik. Egy 1569-es királyi rendelet szerint a svéd hadi lobogókat minden esetben sárga kereszttel kellett díszíteni, mivel a svéd címerpajzs kék színi mező volt, egy arany kereszttel negyedekre osztva. A svéd zászló formáját valószínileg a dán zászló ihlette, kék és sárga színei pedig talán a címerpajzsról származnak. Egészen az 1620-as évekig ­ II. Gusztáv Adolf uralkodásáig - semmiféle bizonyítékot nem találhatunk arról, hogy svéd hajók viselték volna a sárga kereszttel felosztott kék zászlót. A legrégebbi, 1663- ból származó zászlós rendelet szerint a kereskedelmi hajók kivételével, melyeknek szögletes zászlaja volt, a hármas farkú zászló volt az előírás. Manapság a hármas farkú lobogó a királyi család és a fegyveres erők számára van fenntartva. A királyi család a kereszt közepén elhelyezett kisebb vagy a nagyobb címerrel is díszítheti zászlaját.

1916 óta június 6-át a svéd zászló napjaként ünneplik. 1983-ban ez lett végül Svédország nemzeti ünnepe is. A nemzeti ünnep napjának kiválasztásakor két ok is közrejátszott: 1523 június 6-án választották Gustav Vasa-t Svédország királyává, megalapítva ezzel az önálló svéd államot, 1809-ben pedig ugyanezen a napon Svédország új alkotmányt fogadott el, mely megszilárdította a polgári szabadságjogokat. A zászló színeit és formáját az 1982-es zászlórendeletben határozták meg. A zász- lót március 1-je és október 31-e között általában reggel 8.00 órakor, az év egyéb időszakában 9.00 órakor vonják fel, és napnyugtakor vonják le. Ha a zászlót kivilágítják, nem szükséges napnyugtakor leereszteni. Évente körülbelül 15 hivatalos ünnepen zászlózzák fel a középületeket: így például a királyi család egyes ünnepein, május 1-jén, az országgyűlési és helyhatósági választások napján, az Egyesült Nemzetek napján (október 24.) és Nobel napján (december 10.). A zászló helyi, illetve magánjellegi, családi ünnepek alkalmával is felvonható.

hotdog.hu/