A sv�d z�szl� pontos kor�t nem ismerj�k, de a s�rga keresztes k�k sz�ni lobog� legr�gebbi ismert �br�zol�sa a XVI. sz�zad- b�l sz�rmazik. Egy 1569-es kir�lyi rendelet szerint a sv�d hadi lobog�kat minden esetben s�rga kereszttel kellett d�sz�teni, mivel a sv�d c�merpajzs k�k sz�ni mez� volt, egy arany kereszttel negyedekre osztva. A sv�d z�szl� form�j�t val�sz�nileg a d�n z�szl� ihlette, k�k �s s�rga sz�nei pedig tal�n a c�merpajzsr�l sz�rmaznak. Eg�szen az 1620-as �vekig � II. Guszt�v Adolf uralkod�s�ig - semmif�le bizony�t�kot nem tal�lhatunk arr�l, hogy sv�d haj�k viselt�k volna a s�rga kereszttel felosztott k�k z�szl�t. A legr�gebbi, 1663- b�l sz�rmaz� z�szl�s rendelet szerint a kereskedelmi haj�k kiv�tel�vel, melyeknek sz�gletes z�szlaja volt, a h�rmas fark� z�szl� volt az el��r�s. Manaps�g a h�rmas fark� lobog� a kir�lyi csal�d �s a fegyveres er�k sz�m�ra van fenntartva. A kir�lyi csal�d a kereszt k�zep�n elhelyezett kisebb vagy a nagyobb c�merrel is d�sz�theti z�szlaj�t.

1916 �ta j�nius 6-�t a sv�d z�szl� napjak�nt �nneplik. 1983-ban ez lett v�g�l Sv�dorsz�g nemzeti �nnepe is. A nemzeti �nnep napj�nak kiv�laszt�sakor k�t ok is k�zrej�tszott: 1523 j�nius 6-�n v�lasztott�k Gustav Vasa-t Sv�dorsz�g kir�ly�v�, megalap�tva ezzel az �n�ll� sv�d �llamot, 1809-ben pedig ugyanezen a napon Sv�dorsz�g �j alkotm�nyt fogadott el, mely megszil�rd�totta a polg�ri szabads�gjogokat. A z�szl� sz�neit �s form�j�t az 1982-es z�szl�rendeletben hat�rozt�k meg. A z�sz- l�t m�rcius 1-je �s okt�ber 31-e k�z�tt �ltal�ban reggel 8.00 �rakor, az �v egy�b id�szak�ban 9.00 �rakor vonj�k fel, �s napnyugtakor vonj�k le. Ha a z�szl�t kivil�g�tj�k, nem sz�ks�ges napnyugtakor leereszteni. �vente k�r�lbel�l 15 hivatalos �nnepen z�szl�zz�k fel a k�z�p�leteket: �gy p�ld�ul a kir�lyi csal�d egyes �nnepein, m�jus 1-j�n, az orsz�ggy�l�si �s helyhat�s�gi v�laszt�sok napj�n, az Egyes�lt Nemzetek napj�n (okt�ber 24.) �s Nobel napj�n (december 10.). A z�szl� helyi, illetve mag�njellegi, csal�di �nnepek alkalm�val is felvonhat�.

hotdog.hu/