Az �sv�d irodalmat a 9. �s 11. sz�zad k�z�tt keletkezett r�nafeliratok k�pviselik. A mai Sv�dorsz�g ter�let�n kb. 3000 r�nafeliratot ismernek. Legismertebb a 800-as �vekb�l sz�rmaz� R�k-k�, �s a 900-as �vek v�g�n k�sz�lt Karlevi-k�.

A 12. sz�zad elej�n elterjedt kereszt�nys�g tette lehet�v� a latin bet�s �rott irodalom kialakul�s�t. A 13. sz�zadban keletkezett a Forsvenska legendariet (R�gi sv�d legend�rium), �s ekkor �lt Petrus de Dacia k�lt�, akinek vall�sos verseiben a tradicion�lis klis�k mellett megjelenik a szem�lyes hang.

A 14. sz�zad els� fel�ben jelenik meg M�zes �t k�nyv�nek parafr�zisa (Pentateukparafrasen). A sv�d k�z�pkori irodalom legkiemelked�bb alakja Szent Brigitta, f� m�ve a Revelationes (L�tom�sok).

A vil�gi irodalmat a latin nyelv� v�g�nsk�lt�szet �s francia, n�met lovagi versek ford�t�sai k�pviselik. Legismertebbek a 14. sz�zad eleji Eufemia-versek. A 14. sz�zad v�g�n megjelennek az els� sv�d verses lovagreg�nyek. A 14. �s 15. sz�zadban felvir�gzott a kr�nikairodalom (Erikskr�nikan, Karlskr�nikan, Sturekr�nikan).

A reform�ci� kor�ban kezdt�k leford�tani a Szent�r�st, 1526-ban az �jtestamentum, 1541-ben pedig a teljes Biblia megjelent sv�d nyelven. Olaus Petri Sv�d kr�nik�ja, Johannes Magnus �s Oleus Magnus t�rt�neti m�vei �rt�kes forr�sok a kutat�k sz�m�ra. A renesz�nsz irodalomszeml�let Lars Wivallius k�lt�szet�vel terjedt el. A nagyhatalmi korszak legolvasottabb k�lt�i: Georg Stiernhielm �s Lucidor (Lars Johansson).

A sv�d felvil�gosod�s sz�m�ra a francia �s az angol felvil�gosod�s szolg�lt p�ldak�p�l. Az angol empirikus filoz�fi�ra t�maszkod� term�szettudom�ny k�pvisel�i az irodalomban is maradand�t alkottak (Carl von Linn�). Az angol Spectator p�ld�j�t k�vetve jelent meg aThen Sw�nska Argus (A Sv�d �rgus) 1732-t�l, szerkeszt�je Olof van Dalin volt.

Klasszicizmus �s szentimentalizmus keveredik Hedvig Charlotta Nordenflycht, Gustav Philip Creutz �s Gustav Fredrik Gyllenborg verseiben. III. Guszt�v 1786-ban megalap�totta a Sv�d Akad�mi�t, 1788-ban pedig a Kir�lyi Dr�mai Sz�nh�zat.

A 19. sz�zad els� fel�ben a romantika kor�ban az Aur�ra Sz�vets�gben, a Phosphoros c�m� foly�irat k�r� csoportosulnak az alkot�k, vez�ralakjuk Per Daniel Amadeus Atterbom. A nemzeti romantik�t k�pviselte az 1811-ben l�trehozott G�t Sz�vets�g.

A modern sv�d irodalom l�trej�tte August Strindberg nev�hez f�z�dik. „A v�r�s szoba” (1879) az els� sv�d naturalista reg�ny. Dramaturgiai �j�t�sai a XX. sz�zad sz�nh�z�nak el�fut�r�v� tett�k. Selma Lagerl�f pr�z�ja a sv�d irodalom egyik legkiemelked�bb teljes�tm�nye (G�sta Berling t�rt�nete, Nils Holgersson csod�latos utaz�sa Sv�dorsz�gban). A korszak k�lt�szet�nek k�pvisel�i: Oscar Levertin, Ola Hansson, Gustav Fr�ding �s Erik Axel Karlfeldt.

Az I. vil�gh�bor� ut�ni �vekben n�pszer� t�ma volt a paraszts�g mindennapi �let�nek �br�zol�sa. P�r Lagerkvist m�v�szet�ben m�r a modernizmust adapt�lta, Artur Lundkvist �r�sai a sz�rrealizmushoz �ltak k�zel.

A II. vil�gh�bor� ut�n az irodalomban elhalv�nyultak az �szaki �s nemzeti saj�toss�gok, sokf�le �j ir�nyzatot pr�b�ltak ki az alkot�k. A gyermekirodalom el�ret�r Astrid Lindgren pr�z�j�val �s Britt G. Hallquist, Ingrid Sj�strand valamint Siv Widerberg verseivel.Ingmar Bergman munk�ss�g�val �n�ll� �rt�k� alkot�ss� v�lt a filmforgat�k�nyv.

eu25