A korbbi svd nyugdjbiztostsi rendszer mind ltalnos nyugdjbiztostsi, mind trsadalombiztostsi elemeket, az j rendszer pedig egysges trsadalombiztostsi s ktelezõ magnbiztostsi elemeket tartalmaz. A svd rendszerben gyakorlatilag teljes krû a biztosts, mely kiterjed mindenkire, aki Svdorszgban l.
Svdorszg vonatkozsban egysges nyugdjtrvnyrõl nem beszlhetnk. Az regkori elltsok tekintetben a jogi szablyozs alapjt a Nemzeti Biztostsi Trvny –1962. s annak kiegsztsei, a Kereseten alapul regsgi Nyugdjtrvny-1998., a Garantlt Nyugdjakrl szl Trvny-1998., valamint a Nyugdjkiegsztsekre vonatkoz 1969-es trvny kpezi.
A hozztartozi elltsokat az 1962. vi trvny mellett a 2000. vi Htramaradotti Nyugdjakrl szl trvny szablyozza. A rokkantsgi elltsok az regsgitõl elklntett rendszert alkotnak.
A svd baleseti nyugelltsi rendszer trsadalombiztostsi alapokra pl. Mr az 1901-ben kiadott jogszablyok lehetõv tettk a baleseti nyugelltst. A jelenlegi rendszer szablyozsa 1962-1991 kztti idõszakban keletkezett.
A svd nyugdjbiztostsi rendszerben a nyugdjra fordtott kzkiadsok mrtke a hazai ssztermk (GDP) 9%-a. Ez elmarad az Eurpai Uni tagllamainak jelenlegi tlagtl (10,4%). A svd lakossg vrhat elregedst figyelembe vve, s a nyugdjkor npessg arnynak nvekedsvel szmolva, a nyugdjakra fordtott kzkiadsok a kvetkezõ 20, illetve 40 vben elrik a GDP 10,7, illetve 11,4%-t.
A korbbi s az j nyugdjbiztostsi rendszer pnzgyi alapjt a jrulkok s az llami kltsgvets biztostjk. Az regsgi nyugdjjrulk 18,5%, melynek felt a munkltat, felt a munkavllal fizeti. A jrulkbl 16% kerl a trsadalombiztostsi alapban az un. virtulis egyni szmlkon jvrsra, 2,5% pedig az egyn ltal vlasztott tõkebefektetsi alapba kerl, ahol a tnyleges hozamot rjk jv.
A jrulkfizets felsõ jvedelemhatra a kormny ltal vente meghatrozott bzis 7,5-szerese. Az nll vllalkoz jvedelemnek 10,21%-t fizeti. A munkltat a brkltsg 10,21%-t fizeti. Az llami kltsgvets biztostja az j rendszerben a garantlt nyugdj, a korbbi rendszerben az ltalnos nyugdj s a rsznyugdj fedezett.
A baleseti nyugelltsok biztostsra a munkavllal nem fizet jrulkot, az nll vllalkoz 1,38%-ot fizet, a munkltat pedig 1,38%-ot fizet, tovbb a kzponti kltsgvets sem jrul hozz az elltsok finanszrozshoz.
regsgi nyugdj
Az ltalnos regsgi nyugdj esetben a nyugdjkorhatr 65 v. A nyugdjbameneteli kor als hatra 61 v, 61-64 ves korban cskkentett sszegû korai nyugdj ignyelhetõ. A jogosultsg tovbbi felttele legalbb 3 ves svdorszgi lakhely, vagy nyugdj creditpontok.
A teljes nyugdjhoz 16-65 ves korban 40 v lakidõszak szksges, vagy 30 v creditpontokkal. A nyugdjat 1/40, illetve 1/30 rszekkel cskkenti, ha hinyos a lakidõszak, vagy a creditpontok.
Rszmunkaidõs foglalkoztatottsg esetn 61-64 ves korban rsznyugdj ignyelhetõ, ha a jogosultsg bizonyos felttelei fennllnak, s 45 ves kor utn 10 v biztostsi idõszakkal rendelkezik. Azok a 60 s 64 v kztti szemlyek rszeslnek az regsgi jrulkokbl s rszleges a nyugdjbl:
-
Akik, meghatrozott veszlyes fizikai vagy szellemi munkt vgeztek s korai nyugdjazsra jogosultak
-
Akik, 60 s 65 v kzttiek, s semmilyen ms regsgi jrulkra nem jogosultak (korai regsgi jrulkot kaphatnak az regsgi jrulk ellegeknt.)
Kiegszt nyugdj
Minden 16 s 65 v kztti munkavllal s vllalkoz rszeslhet benne, aki jvedelme alapjn jogosult erre a nyugdjra.
Rokkantsgi nyugdj
A svd rokkantsgi nyugdjrendszerben elltsra az jogosult, aki rokkantsg miatt munkakptelen vagy krnikus betegsgben szenved. A rokkantsg foknak legalbb 25%-osnak kell lennie, az ellts 16-65 ves kor kztt vehetõ ignybe, lehet ideiglenes vagy vgleges.
A rokkantsgi nyugdj ignybevtelhez legalbb 3 v svdorszgi helybenlaks szksges. A rszleges rokkantsgi nyugdj a munkakpessg-cskkens mrtke szerint a kiszmtott sszeg 25, 50 vagy 75%-a lehet. Kifejezetten baleseti rokkantsgi nyugdj a svd rendszerben nem ltezik.
Minden olyan, 16 s 65 v kztti egyn jogosult rokkantsgi nyugdjra, akinek munkakpessge legalbb 50 szzalkkal cskkent valamilyen betegsg, fizikai fogyatkossg vagy mentlis alkalmatlansg eredmnyekppen.
-
A rokkantsgi nyugdj a rokkantsg foktl fgg. sszege a teljes tmogats 100%-a, 75%-a, 50%-a vagy 25%-a lehet.
-
Felesgeknek jr kiegsztst 1930 s 1934 kztt szletett nknek fizetik.
-
A 16 ven aluli gyermekeknek jr kiegsztst azon szemlyeknek fizetik, akik 1989 decemberben mr rszesltek ebben a nyugdjfajtban.
Rokkantsgi nyugdj kiegszts: A rokkantsgi nyugdj kiegsztsre val jogosultsg felttele, hogy az adott szemly befizetsei alapjn legalbb hrom ven keresztl a kiegszt nyugdjrendszer keretein bell jogosult nyugdjra.
Hossz tv betegsgi juttats: Egy szemly, aki vrhatan rszben vagy teljesen visszanyeri munkakpessgt, hossz tv betegsgi juttatsban rszesl.
Kls segtsg tmogats: Ezt a specilis juttatst azon rokkant szemlyeknek folystjk, akik heti tbb mint 20 rban kls segtsgre szorulnak.
Hozztartozi nyugdj
A hozztartozi nyugelltsok tern 2001. janur 1-tõl megszûnt a korbbi zvegyi nyugdj. A tllõ hozztartozk rszre ideiglenes nyugdj a 65 v alatti tllõ hzastrs /lettrs/ rszre, valamint gyermeknyugdj 18 ves korig /tovbbtanuls esetn 20 ves korig/ kerl folystsra, abban az esetben, ha mindkt szlõ meghal.
ltalnos felttel, hogy az elhunyt legalbb 3 vig svdorszgi lakos legyen.
Az j trsadalombiztostsi regsgi nyugdj kiszmtshoz a kiindulsi alap az egyn virtulis szmljn sszegyûlt sszeg, mely vente korriglsra kerl egy kezelsi kltsgfaktorral valamint egy tbb-tnyezõs tszmtsi rendszerrel, mely figyelembe veszi a vrhat lettartamot, valamint a meghatrozott orszgos relbr-nvekedsi rtket.
A helyettestsi rta a rgi nyugdjrendszerben kb.60%, az jban vrhatan 55% lesz. Az regsgi nyugdj ignyelhetõ 61-64 ves korban havonta 0,5%-kal cskkentett sszegû korai nyugdj formjban, illetve 65. letv utn havi 0,7%-al nvelt sszegben 70 ves korig halasztott nyugdj formjban.
A minimum nyugdjat 2003. janur 1-tõl garantlt nyugdj helyettesti. A teljes sszegû garantlt nyugdj 65. letvtõl ignyelhetõ 40 v svdorszgi ottlaks esetn, mely arnyosan 1/40-ed rszekkel cskken kevesebb idejû helybenlaks esetn. Az ignylshez minimum 3 ves helybenlaks szksges.
A garantlt nyugdj minden nyugdjfajtra egysgesen vonatkozik. A rokkantsgi nyugdjat bizonyos szm utols aktv v alapjn szmtjk ki, az elltott letkortl fgg, hny vet vesznek figyelembe. A legjobb 3 v tlagjvedelmnek 64%-a a rokkantsgi nyugdj. A munkakpessg–veszts rtkelst tekintve 100%-os, 75%-os,50%-os vagy 25%-os fokozat van.
eu25
|