A korábbi svéd nyugdíjbiztosítási rendszer mind általános nyugdíjbiztosítási, mind társadalombiztosítási elemeket, az új rendszer pedig egységes társadalombiztosítási és kötelezõ magánbiztosítási elemeket tartalmaz. A svéd rendszerben gyakorlatilag teljes körû a biztosítás, mely kiterjed mindenkire, aki Svédországban él.

Svédország vonatkozásában egységes nyugdíjtörvényrõl nem beszélhetünk. Az öregkori ellátások tekintetében a jogi szabályozás alapját a Nemzeti Biztosítási Törvény –1962. és annak kiegészítései, a Kereseten alapuló Öregségi Nyugdíjtörvény-1998., a Garantált Nyugdíjakról szóló Törvény-1998., valamint a Nyugdíjkiegészítésekre vonatkozó 1969-es törvény képezi.

A hozzátartozói ellátásokat az 1962. évi törvény mellett a 2000. évi Hátramaradotti Nyugdíjakról szóló törvény szabályozza. A rokkantsági ellátások az öregségitõl elkülönített rendszert alkotnak.

A svéd baleseti nyugellátási rendszer társadalombiztosítási alapokra épül. Már az 1901-ben kiadott jogszabályok lehetõvé tették a baleseti nyugellátást. A jelenlegi rendszer szabályozása 1962-1991 közötti idõszakban keletkezett.

A svéd nyugdíjbiztosítási rendszerben a nyugdíjra fordított közkiadások mértéke a hazai össztermék (GDP) 9%-a. Ez elmarad az Európai Unió tagállamainak jelenlegi átlagától (10,4%). A svéd lakosság várható elöregedését figyelembe véve, és a nyugdíjkorú népesség arányának növekedésével számolva, a nyugdíjakra fordított közkiadások a következõ 20, illetve 40 évben elérik a GDP 10,7, illetve 11,4%-át.

A korábbi és az új nyugdíjbiztosítási rendszer pénzügyi alapját a járulékok és az állami költségvetés biztosítják. Az öregségi nyugdíjjárulék 18,5%, melynek felét a munkáltató, felét a munkavállaló fizeti. A járulékból 16% kerül a társadalombiztosítási alapban az un. virtuális egyéni számlákon jóváírásra, 2,5% pedig az egyén által választott tõkebefektetési alapba kerül, ahol a tényleges hozamot írják jóvá.

A járulékfizetés felsõ jövedelemhatára a kormány által évente meghatározott bázis 7,5-szerese. Az önálló vállalkozó jövedelemének 10,21%-át fizeti. A munkáltató a bérköltség 10,21%-át fizeti. Az állami költségvetés biztosítja az új rendszerben a garantált nyugdíj, a korábbi rendszerben az általános nyugdíj és a résznyugdíj fedezetét.

A baleseti nyugellátások biztosítására a munkavállaló nem fizet járulékot, az önálló vállalkozó 1,38%-ot fizet, a munkáltató pedig 1,38%-ot fizet, továbbá a központi költségvetés sem járul hozzá az ellátások finanszírozásához.

Öregségi nyugdíj

Az általános öregségi nyugdíj esetében a nyugdíjkorhatár 65 év. A nyugdíjbameneteli kor alsó határa 61 év, 61-64 éves korban csökkentett összegû korai nyugdíj igényelhetõ. A jogosultság további feltétele legalább 3 éves svédországi lakóhely, vagy nyugdíj creditpontok.

A teljes nyugdíjhoz 16-65 éves korban 40 év lakóidõszak szükséges, vagy 30 év creditpontokkal. A nyugdíjat 1/40, illetve 1/30 részekkel csökkenti, ha hiányos a lakóidõszak, vagy a creditpontok.

Részmunkaidõs foglalkoztatottság esetén 61-64 éves korban résznyugdíj igényelhetõ, ha a jogosultság bizonyos feltételei fennállnak, és 45 éves kor után 10 év biztosítási idõszakkal rendelkezik. Azok a 60 és 64 év közötti személyek részesülnek az öregségi járulékokból és részleges a nyugdíjból:

• Akik, meghatározott veszélyes fizikai vagy szellemi munkát végeztek és korai nyugdíjazásra jogosultak
• Akik, 60 és 65 év közöttiek, s semmilyen más öregségi járulékra nem jogosultak (korai öregségi járulékot kaphatnak az öregségi járulék előlegeként.)

Kiegészítő nyugdíj

Minden 16 és 65 év közötti munkavállaló és vállalkozó részesülhet benne, aki jövedelme alapján jogosult erre a nyugdíjra.

Rokkantsági nyugdíj

A svéd rokkantsági nyugdíjrendszerben ellátásra az jogosult, aki rokkantság miatt munkaképtelen vagy krónikus betegségben szenved. A rokkantság fokának legalább 25%-osnak kell lennie, az ellátás 16-65 éves kor között vehetõ igénybe, lehet ideiglenes vagy végleges.

A rokkantsági nyugdíj igénybevételéhez legalább 3 év svédországi helybenlakás szükséges. A részleges rokkantsági nyugdíj a munkaképesség-csökkenés mértéke szerint a kiszámított összeg 25, 50 vagy 75%-a lehet. Kifejezetten baleseti rokkantsági nyugdíj a svéd rendszerben nem létezik.

Minden olyan, 16 és 65 év közötti egyén jogosult rokkantsági nyugdíjra, akinek munkaképessége legalább 50 százalékkal csökkent valamilyen betegség, fizikai fogyatékosság vagy mentális alkalmatlanság eredményeképpen.

• A rokkantsági nyugdíj a rokkantság fokától függ. Összege a teljes támogatás 100%-a, 75%-a, 50%-a vagy 25%-a lehet.
• Feleségeknek járó kiegészítést 1930 és 1934 között született nőknek fizetik.
• A 16 éven aluli gyermekeknek járó kiegészítést azon személyeknek fizetik, akik 1989 decemberében már részesültek ebben a nyugdíjfajtában.

Rokkantsági nyugdíj kiegészítés: A rokkantsági nyugdíj kiegészítésre való jogosultság feltétele, hogy az adott személy befizetései alapján legalább három éven keresztül a kiegészítő nyugdíjrendszer keretein belül jogosult nyugdíjra.

Hosszú távú betegségi juttatás: Egy személy, aki várhatóan részben vagy teljesen visszanyeri munkaképességét, hosszú távú betegségi juttatásban részesül.

Külső segítség támogatás: Ezt a speciális juttatást azon rokkant személyeknek folyósítják, akik heti több mint 20 órában külső segítségre szorulnak.

Hozzátartozói nyugdíj

A hozzátartozói nyugellátások terén 2001. január 1-tõl megszûnt a korábbi özvegyi nyugdíj. A túlélõ hozzátartozók részére ideiglenes nyugdíj a 65 év alatti túlélõ házastárs /élettárs/ részére, valamint gyermeknyugdíj 18 éves korig /továbbtanulás esetén 20 éves korig/ kerül folyósításra, abban az esetben, ha mindkét szülõ meghal.

Általános feltétel, hogy az elhunyt legalább 3 évig svédországi lakos legyen.

Az új társadalombiztosítási öregségi nyugdíj kiszámításához a kiindulási alap az egyén virtuális számláján összegyûlt összeg, mely évente korrigálásra kerül egy kezelési költségfaktorral valamint egy több-tényezõs átszámítási rendszerrel, mely figyelembe veszi a várható élettartamot, valamint a meghatározott országos reálbér-növekedési értéket.

A helyettesítési ráta a régi nyugdíjrendszerben kb.60%, az újban várhatóan 55% lesz. Az öregségi nyugdíj igényelhetõ 61-64 éves korban havonta 0,5%-kal csökkentett összegû korai nyugdíj formájában, illetve 65. életév után havi 0,7%-al növelt összegben 70 éves korig halasztott nyugdíj formájában.

A minimum nyugdíjat 2003. január 1-tõl garantált nyugdíj helyettesíti. A teljes összegû garantált nyugdíj 65. életévtõl igényelhetõ 40 év svédországi ottlakás esetén, mely arányosan 1/40-ed részekkel csökken kevesebb idejû helybenlakás esetén. Az igényléshez minimum 3 éves helybenlakás szükséges.

A garantált nyugdíj minden nyugdíjfajtára egységesen vonatkozik. A rokkantsági nyugdíjat bizonyos számú utolsó aktív év alapján számítják ki, az ellátott életkorától függ, hány évet vesznek figyelembe. A legjobb 3 év átlagjövedelmének 64%-a a rokkantsági nyugdíj. A munkaképesség–vesztés értékelését tekintve 100%-os, 75%-os,50%-os vagy 25%-os fokozat van.

eu25