A Sv�dorsz�gban, Vadsten�ban tal�lhat� ap�ts�g a Brigitta-rend b�lcs�je. Eredetileg egy tanyah�z �llt az ap�ts�g hely�n, amelyet Szent Brigitta alap�tott 1346-ban.

V. Orb�n p�pa 1370-ben hagyta j�v� az alap�t�st, az ap�ts�got 1384-ben annak egyh�zmegy�je, Link�ping p�sp�ke szentelte fel. Miut�n Szent Brigitt�t 1391-ben kanoniz�lt�k, az ap�ts�g h�rn�vre �s gazdags�gra tett szert. 1523-ban azonban kifosztotta, majd f�ldjeit is elkobozta Guszt�v Vasa kir�ly, az �p�letek megrong�l�dtak, a k�nyvek �s egy�b �rt�kek t�bbs�g�t ellopt�k.

1580-ban III. J�nos kir�ly helyre�ll�ttatta az ap�ts�got, �gy egy id�re stabiliz�l�dott �s meger�s�d�tt a k�z�ss�ge, de 1594-ben ism�t elfoglalt�k �s kifosztott�k: ez alkalommal S�dermanland hercege, a k�s�bbi IX. K�roly kir�ly. Az ap�ts�g n�h�ny �p�lete napjainkban is �ll, de m�r nem szolg�l vall�si c�lokat.

A Szent Brigitta �ltal alap�tott monasztikus rend �goston-rendi kanonissz�kb�l �llt, de a k�z�pkorban n�ket �s f�rfiakat egyar�nt sz�vesen fogadtak, akik osztoztak J�zus szenved�st�rt�net�nek hit�ben.

Az ap�c�k szigor� elz�rts�gban �ltek, a szerzetesek azonban �rintkezhettek a lakoss�ggal, pr�dik�tork�nt nagy hat�konys�ggal terjesztett�k a kereszt�ny kult�r�t, els�sorban az irodalmat. A rend sz�les k�rben terjeszkedett, 1515-ben m�r huszonh�t rendh�za volt.

Az ap�ts�g legut�bbi fel�j�t�sa �s korszer�s�t�se sor�n az �p�letek �j funkci�t kaptak. A szerzetesi kolostor k�rh�zk�nt, m�g az ap�cakolostor �s a k�ptalani gy�l�sterem pszichi�triai int�zetk�nt m�k�d�tt.

divat-trend.com