Ismereteink alapjn a tjkozdsi futs (most szndkosan nevezzk gy) a skandinv llamokban alakult ki a mlt szzad vge fel. A katonatisztek kikpzsnek egyik rszt kpezte a terepen val mozgs trkp s irnyt segtsgvel. Rszkre versenyeket is rendeztek, amelyek nagyban hasonlak voltak a jrrversenyekhez, formjukat tekintve azonban nyugodtan nevezhetjk a maihoz hasonl tjkozdsi versenynek.
Az els tjkozdsi versenyrl rsos emlkek is fennmaradtak, amelyet 1897. mjus 13-n rendeztek Norvgiban, Bergen mellett. A versenyek jl szolgltk a kikpzst s egyre gyakrabban hallattak magukrl. Nem sokkal ksbb 1898-ban mr Oslo, majd tbb vros volt a sznhelye azoknak a tjkozdsi futversenyeknek, ahol a katonatisztek mellett civilek is bekapcsoldtak. Svdorszg is meghdtotta a civileket, ahol 1910-ben orszgos bajnoksgot rendeztek. 1936-ban alakult meg a Svd Tjkozdsi Fut Szvetsg. Finnorszgban svd kzremkdssel npszrsdtt a tjkozdsi futs: 1923-ban 10 csapat rszvtelvel versenyt rendeztek a polgri lakosok szmra.
A tjkozdsi versenyek rsztvevi nagyrszt atltk, sfutk voltak, akik azt kiegszt sportgknt ztk. Az vek folyamn egyre npszerbb lett e sportg, nll versenyzgrda kezdett kialakulni. A versenyzk specilisan kszltek a versenyekre, melyet 1925 utn mr a mai formhoz hasonlan bonyoltottak le.

Az els hivatalos nemzetkzi verseny 1938-ban Svdorszgban volt, ezt kveten „hzdott le” a sportg Eurpa tbbi orszgaiba: Dniba, Svjcba.
A II. vilghbor utn ismt az szaki llamokban kezddik el leghamarabb a sportlet, hiszen k rendelkeztek a legnagyobb hagyomnyokkal s ket rte a legkevsb a hbor. Szablyzatuk kszen volt, versenyrendszerk nhny v alatt kialakult. 1955-tl mr jszakai bajnokokat is kpeztek. A tjkozdsi futs az 1970-es vekben Eurpa, s a vilg tbb orszgban ismertt vlt.
Az eddigi eredmnyek, versenyek, trkpek igazoljk, hogy a svdek a tantmesterek: mindenhol segtettek, versenyeztek, magyarztak. A svd tjkozdsi futk nagy flnyt csak az rti meg igazn, aki az tnapos versenykn, az „O-ringen” rszt vesz!
tamop412a.ttk.pte.hu/
|