Sv�dorsz�g m�ra a „hidak orsz�ga”. Nem is tudom elk�pzelni, vagy csak el�g nehezen, valaha hogyan zajlott a k�zleked�s hidak n�lk�l. Olyan hidakat mutatok be nektek, amelyeken legal�bb egyszer magam is j�rtam m�r.

1. �resundsbron: A sv�dek �s a d�nok b�szkes�ge. 2000-�ben nyitott�k meg a „kontinenssel” �sszek�t�, 15.900 m hossz� hidat. A vil�g�rb�l azt lehet l�tni, hogy a h�d “elt�nik”, ott az �t a tenger alatt folytat�dik �s bukkan fel azt�n D�ni�ban. Maga a h�d a partok k�z�tti t�vols�g fel�t teszi ki, a marad�kot a Peberholm nev� mesters�ges sziget �s onnan a d�n oldalra vezet� alag�t hidalja �t.

K�p 1 �resundsbron (1) k�p 1.

�resundsbron

(forr�s: Wikip�dia)

2. Sundsvallbron: � Tavaly k�sz�lt el ez a 2109 m hossz�, �velt ac�lh�d. A h�d t�bb mint 2 km hossz�, Sv�dorsz�g negyedik leghosszabb h�djak�nt 2014 december�ben adt�k �t.

K�p 2.

Sundsvallbron

(forr�s: Wikip�dia)

3. H�gakustenbron: 1997-�ben k�sz�lt el ez az 1867 m hossz�, 182 m magas pill�rekkel �kes�tett h�d. A H�ga Kusten (Magas Part) turisztikai megk�zel�thet�s�g�t seg�tette a Balti-�tengern�l.

H�gakustenbron (forr�s: Wikip�dia)

H�gakustenbron

(forr�s: Wikip�dia)

4. Stallbackabron �: Trollh�ttanban (a Volvo �s a Saab v�rosa) �p�lt ez az 1392 m hossz� h�d a G�ta� foly�n.

Stallbackabron (forr�s: Wikip�dia)

Stallbackabron (forr�s: Wikip�dia)

5. G�ta�lvbron: � Egy g�teborgi h�d a sok k�z�l 1937-�b�l. A balra lev� �p�let a Skanskaskrapan, G�teborg legnagyobb irodah�za.

G�ta�lvbron (forr�s: Wikip�dia)

G�ta�lvbron

(forr�s: Wikip�dia)

6. �strabron: � V�rosk�nk, Karlstad leg�regebb h�dja. 1761-�ben kezdt�k el �p�teni a IV. Gustav Adolfr�l elnevezett hidat, de csak 1811-�ben k�sz�lt el. 168 m hossz�, 12 k� talpazattal b�r. Ez Sv�dorsz�g leghosszabb k�h�dja.

globspot.hu/