�jrahasznos�t�si forradalom zajlik Sv�dorsz�gban, aminek k�sz�nhet�en a h�ztart�si hullad�k kevesebb, mint egy sz�zal�ka v�gzi a szem�t�get�ben. A megd�bbent� ar�ny ellen�re azonban a skandin�vok k�lf�ldr�l is import�lnak hullad�kot. Hogy mi�rt? Az�rt, hogy energi�t �ll�thassanak el� bel�le.

Nem mindennap hallunk olyat, hogy egy orsz�g a hat�ron t�lr�l hozatja be a hullad�kot, olyan hat�konyan m�k�dik az �jrahasznos�t�si rendszere. M�rpedig a mindenben �len j�r� sv�dekn�l ez a helyzet: t�bbek k�z�tt Nagy-Britannia, Olaszorsz�g, Norv�gia �s �rorsz�g �sszesen 800 ezer tonn�nyi szemet�vel eteti az �hes h�er�m�veket.

Term�szetesen nem a semmi�rt gy�jtik �ssze m�s �llamok kidobott szemet�t. A gyakorlat annak a kiv�l� "hullad�k-politik�nak" a r�sze, amelynek k�t alappill�re van: az �jrahasznos�t�s �s az �get�s. Sv�dorsz�g nem csak arra k�pes, hogy dr�maian alacsonyan tartsa az �get�kbe ker�l� h�ztart�si hullad�k mennyis�g�t (ez az a bizonyos 1%), hanem arra is, hogy a megsemmis�tett szem�tb�l energi�t �ll�tson el� - ut�bbit a kemenc�kben elporlad� szem�tb�l sz�rmaz� g�z seg�ts�g�vel teszi. 

Ez�rt �ri meg Sv�dorsz�gnak - sok eur�pai orsz�ggal ellent�tben - az, hogy rengeteg hullad�kot hozat be, majd a kev�ske saj�tja mellett azt is megsemmis�ti. Az �get�st �rint� magas ad�k �s betartand� szab�lyok miatt Norv�gia p�ld�ul ink�bb szabadulni akar a szemet�t�l.

Irigyl�sre m�lt�, hogy a k�zel 133 ezer lakost sz�ml�l� Helsingborgban egy �get� elegend� energi�t termel ahhoz, hogy ell�ssa a h�ztart�sok 40%-�t, ha pedig eg�sz Sv�dorsz�got n�zz�k, akkor azt mondhatjuk: a kidob�lt szem�t 950 ezer otthon sz�m�ra f�t�st, 260 ezer sz�m�ra pedig elektromos �ramot biztos�t.

Miel�tt a szemetet elsz�ll�tan�k az �get�kbe, a h�ztart�sok, v�llalkoz�sok (vagy b�rki, aki hullad�kot termel) megsz�rik, �tv�logatj�k azt, k�l�n a pap�rt, k�l�n az organikus szemetet, �s �gy tov�bb. �rdekes adal�k a t�rt�nethez, hogy a sv�d t�rv�ny kimondja, a gy�rt�kat terheli minden olyan k�lts�g, amely a szem�t elsz�ll�t�s�hoz, �jrahasznos�t�s�hoz, �sszegy�jt�s�hez kapcsol�dik. Ha egy ak�rmilyen v�llalkoz�s p�ld�ul eladja az �veges �d�t�it, akkor az � felel�ss�ge, hogy finansz�rozza a fent eml�tett folyamatokat.

Egy sv�d �jrahasznos�t�si c�g, a Returpack adatai szerint �vi 1,5 billi� �veget �s konzervet gy�jtenek �ssze - ami nem �jrahasznos�that�, az mehet az �get�be.

Term�szetesen az "�get�-akci�nak" is vannak ellenz�i. Egyes szakemberek azt mondj�k, a folyamat minden, csak nem "z�ld", hiszen m�g t�bb szennyez�d�st bocs�t a leveg�be. A sv�dek viszont az �get�snek egy olyan verzi�j�t haszn�lj�k, ami alacsony kibocs�t�ssal dolgozik: a toxikus g�zok, a l�gk�rbe ker�l� neh�zf�mek, valamint a hidrog�n-klorid �s k�ndioxid mennyis�g�t szinte a null�ra cs�kkentett�k.

K�rd�s persze, hogy ha most 99%-on �ll az �jrahasznos�t�si r�ta, akkor mikor �rheti el a 100 %-ot. �ll�t�lag addig, am�g a v�llalatok nem hagynak fel az olyan term�kek gy�rt�s�val, amiket nem lehet se �jrahasznos�tani, se el�getni, a maxim�lis teljes�tm�ny csak �lom marad. Azok az �rucikkek ugyanis, amelyek csemp�t, porcel�nt, szigetel�szalagot, azbesztet vagy m�s hasonl� anyagot tartalmaznak, nem �gethet�ek el biztons�gosan; szem�t lerak�helyeken lehet �ket gy�jteni.   

 pozitivnap.hu/