1876-ban II. Oscar király rendelkezett Svédország és Norvégia felett. Ez egy olyan időszakban volt amikor az innováció rohamos fejlődésnek indultm. Az Ericsson első gyára ekkor még egy hátsó sufniba volt Stockholmban. A gyár neve a cég tulajdonosáról kapta Lars Magnus Ericssonról. A cég ekkor még távírójavításával foglalkozott.
1886-ban, Lars Magnus Ericsson közzétette első termékkatalógusban az új termékeit. Ekkor már megjelent az első Ericsson márkájú vezetékes telefonok. Az új típusú telefonokban már a kagylóba bele volt építve mind a mikrofon és a hallgató is. Ez a terv, nagyon jól sikerült. Stockholmban felépült egy 45 méter magas adótorony ami miatt az előfizetők száma egyre növekedet a városban.
1896: A béke 25 éve tartott már. Sok európai ország hozzájárult a feltételekhez. Megteremtése ragyogó időszakban volt, mert ekkor az ipar és a tudomány nagy fejlődésnek indult. Például egyik nagy képviselője Guglielmo Marconi aki feltalálta a drótnélküli távírót ebben az évben. LM Ericsson ez év április 1-én mintegy 500 embert foglalkoztatott már. A gyár területe bővült, immár 4200 négyzetméter volt.
1936: Miután a világválság által okozott depresszió véget ért és a gazdaság mutatói felfelé mutattak, ami növelte eladásait az Ericssonnak, Svédországban és külföldön egyaránt. A termelési kapacitás így jobban kihasználhatóvá vált. Az Ericsson termelési mutatói meredeken emelkedetekt Angliában, ami 25 százalékos nyereséget okozott. A gyártó cég Spanyolországban, azonban a polgárháború kitörése miatt nem lett nyereséges. Lengyelország, Olaszország és Mexikói, telefon-előfizetők száma növekedett. Viszont Törökországban csökkent.
1956-ban az Ericsson bemutatta az első automata rendszerű rádiótelefonját. A készülék 40 kilót nyomott. Ez volt a világon az első, teljesen automata rendszerű rádiótelefon. MTA-nak nevezték. Mindössze néhány száz előfizető használta, főként magas jövedelmű ügyvédek és orvosok Stockholmban és Göteborgban. A manuális ellenőrzést nem igénylő rendszerben a felhasználóknak mindössze a számokat kellett tárcsázniuk a telefonon. A svéd távközlési hatóság számára kiépített rendszer a 160 MHz-es sávban működött, impulzusos jelátvitelt alkalmazott a végberendezés és a bázisállomás között, és körülbelül 100 felhasználót volt képes kezelni egyenként. A korai mobiltelefónia az autótelefonok működésére és az autóban mobilrádión keresztül folytatott hangkommunikációra hasonlított, a berendezések pedig távolról sem emlékeztettek a ma használt zsebméretű készülékekre. Az MTA rádió berendezés több mint 40 kilogrammot nyomott, és úgy tervezték meg, hogy az autóba is telepíteni tudják.
1981-ben az Ericsson bevezette az első modern mobiltelefon-rendszert, a Nordic Mobile Telephonyt röviden az NMT-t. Az NMT rengeteg sávban működött, volt NMT 900, NMT 450 stb. Ezért meghatározta több évtizeden át a telefonok hálózatát. A 80-as években sorba jelentek meg a nagyobbnál nagyobb sikerű készülékek. A 80-as évek utolsó éveiben megjelent a cég nagyon népszerű családja a Hotlien.
1987-ben megjelent a cég első kézi, marók készüléke az Ericsson Hotline Pocket. 1989- ben megjelent a Hotline Combi ami világszerte hatalmas sikernek örvendett. Az Ericsson vezető szerepet játszott a GSM világszabvány 1991-es bevezetésében és fejlesztésében is. Az eredetileg páneurópai mobilrendszer később valóban világszabvánnyá vált.
1992-ben meg is jelent a cég első GSM rendszerű mobiltelefonja a GH 172. Majd ennek a sorozatai jelentek meg minimális változtatással.
1994-ben megjelent egy újabb széria ami köznyelveken a kis tégla nevet kapta. Ezeknek az első példány a Gh 337-es. Ez a készülék képes volt már fax küldésére és fogadására, viszont ehhez szükséges volt egy kábel amit a számítógéphez kellet csatlakoztatni.
1999-ben megjelent az R sorozat. Ez a sorozat elsősorban a luxus kategóriát jelezte. Első példánya az r380 ez követte az r310-s, r320-as, r520m, r250pro.
2001-ben bevezette az Ericsson a 3G a GSM továbbfejlesztett hálózatát, amely akár 3,6 Mb/s sebességű szélessávú mobilszolgáltatások nyújtására is alkalmas lett. Ez év októberében bejelentették, hogy fele- fele arányban egyesül az Ericcson a Sonyval, a vállalat új neve Sony Ericsson lett. Az új cég, nehéz indulása után sikeres lett, a P800 PDA, a kultikus T610, W800i készülékek által.
2011. október 27.-én a a Sony kijelentette, hogy fel kívánja vásárolni a céget. Az Ericsson belement és ezzel végérvényesen kivonult az Ericsson a mobiltelefon piacáról.
Forrás: google, wikipedia, ericcsonhistory
|