Az 1982-ben hozott Nemzeti Cmerrendelet szerint Svdorszgnak kt cmere van, egy kisebb s egy nagyobb. A gyakrabban hasznlatos kisebb nemzeti cmer kk szni pajzs hrom aranykoronval, fll kett, alattuk egy korona. A cmerpajzs tetejn egy zrt korona lthat, melyet a Szerf Rendjnek lnca dszthet. (Az 1748-ban alaptott Szerf Rendje Svdorszg legelkelbb lovagi rendje). A hrmas korona mr legalbb 1336 ta hasznlatos Svdorszg jelkpeknt, azeltt a Biblia hrom napkeleti blcs kirlynak szimblumaknt volt szles krben megszokott. Egy elmlet szerint Magnus Eriksson kirly (1319-64) hasznlta elszr az ismert jelkpet, hogy ezzel szimbolizlja rangjt, mint "Svdorszg, Norvgia s Skania kirlya". A nagyobb cmerpajzs a kirly, de a kormny illetve a parlament is hasznlhatja klnleges alkalmakkor. Mai formj- ban egszen az 1440-es vekig nylik visz- sza, mikor Karl Knutsson Bonde kirly pecstjben szerepelt, s azta is gy hasz- nlatos. A negyedekre osztott cmerpajzs mezit a hrmas korona s a "Folkunga- oroszln" tlti ki

1250 s 1364 kztt uralkod kirlyi hz, a Folkunga cmere). Kzpen a jelenlegi uralkodhz alaptjnak, a XIX. szzad elejn koronahercegg vlasztott francia tbornagynak, Jean Baptiste Bernadotte- nak a cmere lthat. A ksbb XIV. Kroly Jnos nven lpett a svd trnra. A cmer rszei az n. "Vasa kve" a Vasa- hz (1523-1654) emlkre, a hd, mely az itliai Ponte Corvo-i hercegsg jelkpe (amelyet 1806-ban Napleon csszr adomnyozott Bernadotte-nak), kiegsztve a napleoni sassal s ht csillaggal.
hotdog.hu
|