Az 1982-ben hozott Nemzeti Címerrendelet szerint Svédországnak két címere van, egy kisebb és egy nagyobb. A gyakrabban használatos kisebb nemzeti címer kék színi pajzs három aranykoronával, fölül kettő, alattuk egy korona. A címerpajzs tetején egy zárt korona látható, melyet a Szeráf Rendjének lánca díszíthet. (Az 1748-ban alapított Szeráf Rendje Svédország legelőkelőbb lovagi rendje). A hármas korona már legalább 1336 óta használatos Svédország jelképeként, azelőtt a Biblia három napkeleti bölcs királyának szimbólumaként volt széles körben megszokott. Egy elmélet szerint Magnus Eriksson király (1319-64) használta először az ismert jelképet, hogy ezzel szimbolizálja rangját, mint "Svédország, Norvégia és Skania királya". A nagyobb címerpajzs a királyé, de a kormány illetve a parlament is használhatja különleges alkalmakkor. Mai formájá- ban egészen az 1440-es évekig nyúlik visz- sza, mikor Karl Knutsson Bonde király pecsétjében szerepelt, és azóta is így hasz- nálatos. A negyedekre osztott címerpajzs mezőit a hármas korona és a "Folkunga- oroszlán" tölti ki 

1250  és 1364 között uralkodó királyi ház, a Folkunga címere). Középen a jelenlegi uralkodóház alapítójának, a XIX. század elején koronaherceggé választott francia tábornagynak, Jean Baptiste Bernadotte- nak a címere látható. A később XIV. Károly János néven lépett a svéd trónra. A címer részei az ún. "Vasa kéve" a Vasa- ház (1523-1654) emlékére, a híd, mely az itáliai Ponte Corvo-i hercegség jelképe (amelyet 1806-ban Napóleon császár adományozott Bernadotte-nak), kiegészítve a napóleoni sassal és hét csillaggal.

hotdog.hu