1907. november 14-n szletett a dl-kelet-svdorszgi Vimmerbyben.
Knyveit tbb mint 90 nyelvre fordtottk le, mesin tbb generci ntt fel s kapott kedvet az olvasshoz. Harisnys Pippit, Juharfalvi Emilt s Hztetey Krolyt az egsz vilgon ismerik s szeretik.
Kezdetben irodalmi lektorknt majd egy knyvkiad vllalat menedzsereknt dolgozott. Legnevezetesebb regnye – a Harisnys Pippi – gy szletett, ahogyan szmos ms gyerekknyv a vilgirodalomban: kislnynak, Karinnak rta 10. szletsnapjra, s azokat a trtneteket dolgozta fel benne, amelyeket korbban, betegsge idejn meslt neki. Npszersgt jelzi, hogy csak ezt a knyvt 60 nyelvre fordtottk le, tbbek kttt zbgre, szuahlire s zulura is.

Astrid Lindgren mesiben az a klnleges, hogy nemcsak a gyerekeknek szlnak, hanem az egsz csaldnak. Kedves figuri, trtnetei, lethelyzetei nagyszlknek, szlknek, gyerekeknek egyarnt rdekesek.
Astrid Lindgren 2002. janur 28-n halt meg, s szinte lete vgig alkotott. Mindvgig fontosnak tallta, hogy a vilgon l rva gyerekeken is segtsen. Munkjnak alapelve az volt, hogy a vilgon minden gyereknek joga van a szeretethez s a gondoskodshoz, brszntl, nemzetisgtl s vallstl fggetlenl.
Halla utna a svd kormny megalaptotta az Astrid Lindgren Irodalmi Emlkdjat, melyet vente adnak t jeles rknak s illusztrtoroknak.
gyak.jgypk.u-szeged.hu
|