N�pi hiedelmek �s szok�sok

Sz�rakoz�sok b�jtid�ben

D�l-Sv�dorsz�gban r�gen, faluhelyen igencsak durva m�don sz�rakoztak nagyb�jt idej�n. M�r a j�t�k neve is sokat el�rul: „�sd ki a macsk�t a hord�b�l” „Slå katten ur tunan”. Fogtak egy macsk�t, bez�rt�k egy hord�ba, amit magasra felf�ggesztettek. A falubeli fiatal leg�nyek l�h�tra �lve elnyargaltak a hord� mellett �s a kez�kben l�v� fadoronggal hatalmas �t�st m�rtek r�. Ha az �t�s el�g er�s volt, a hord� sz�tt�rt, a szerencs�tlen �llat pedig lezuhant a f�ldre. A gy�ztes lett a „Macsk�k kir�lya”. A k�s�bbiekben macska helyett �veget „haszn�ltak”.

�szak- �s kelet-Sv�dorsz�gban , ahol a t�l hosszabb, m�s, szel�debb j�t�kot �ztek. T�bb sz�nk�t egym�s m�g� k�t�ttek �s ah�nyan csak r�f�rtek, fel�ltek erre a k�z�s sz�nk�ra, majd lecs�sztak vele a domboldalon. Att�l f�gg�en, hogy milyen messzire siker�lt lejutni, olyan r�pa- �s len term�s volt v�rhat�. Ez�rt h�v t�k ezt a sz�nk�z�st „Åka stora rovor och långt lin”-nek azaz „Nagy r�pa �s hossz� lensz�r” utaz�snak.

B�jti ny�rfavessz�

J�val a kereszt�nys�g felv�tele el�tt Sv�dorsz�gban is meg�nnepelt�k a tavasz elj�tt�t. Egy lev�gott ny�rfavessz�t bevittek a h�zba. Ahogy a „halott” vessz� kezdett leveleket hajtani, �gy �ledt fel odakint a term�szet. Nem tudjuk milyen r�gr�l ered ez a szok�s, de azt igen, hogy a k�z�pkorban a ny�rfavessz� �ssze kapcsol�dott a h�sv�ttal. Egym�st megvessz�zt�k, �gy eml�kezve J�zus szenved�s�re. K�s�bb a h�zba vitt ny�rfavessz�t sz�nes tollakkal �s m�s d�szekkel d�sz�tett�k fel.

Vir�gvas�rnap (Palms�ndagen*)

palm = p�lma, s�ndag = vas�rnap (v.�. az angol Palm Sunday-val.) A sz�p magyar vir�gvas�rnap elnevez�snek  a sv�dben (�s az angolban is) p�lma-vas�rnap felel meg. J�zus Jeruzs�lembe vonul�sakor val�ban p�lma�gakat fektettek a l�ba el�, hiszen ott ez rendelkez�sre �llt. M�s eur�pai orsz�gokban viszont ennek az eml�k�re f�zfavessz�t visznek a templomokba, hogy ott azokat a pap meg�ldja. Sv�dorsz�gban is ez volt a szok�s 1527-ig, de a reform�ci� bevezet�se ut�n ezt a szertart�st is megtiltott�k. Ma a luter�nus sv�dekn�l �jb�l kezd a szok�s felelevenedni.

* Az �szak-germ�n nyelvekben – �gy a sv�dben is – a hat�rozott n�vel� a sz� v�g�re ker�l, azzal egybe�rva. A n�vel�nek k�t alakja van: a k�z�s h�m-�s n�nem� �s a semleges nem� alak. A k�z�s alak: en   A semlegesnem� alak: et 

(Csak �rdekess�gk�nt: a bolg�r nyelv is a sz� v�g�hez ragasztja a hat�rozott n�vel�t.)

Nagyszerda  (Dymmelonsdag)

Sv�dorsz�gban ezen a napon az iskol�s gyerekek  egym�s h�t�ra cs�fol�d� feliratokat t�znek.

Nagycs�t�rt�k  (Sk�rtorsdag) –

 A boszork�nyok napja

A r�gi hiedelem szerint nagy �nnepek idej�n sok b�-b�joss�g �s var�zslat t�rt�nik. K�l�n�sen �gy gondol-t�k ezt h�sv�t het�ben. Ez az id�szak a gonosz �s a j� k�zdelm�nek ideje volt. Nagycs�t�rt�k�n a boszork�nyok �ltek �nnepet. Az �rd�g akkor h�vta meg �ket a Blåkulla-ra, azaz a K�k Dombra. De hogy hol van az a K�k Domb, azt senki nem tudta. El�g az, hogy volt.

Hogy eljussanak a K�k Dombra, a boszork�nyoknak sepr�re volt sz�ks�g�k. A sepr�nyelet boszork�nyolajjal kent�k meg. Sz�ks�g volt m�g egy mond�k�ra is, amely �gy sz�lt:„�tra fel, eg�szen a pokolig* Ha a boszork�ny t�ved�sb�l m�st mondott, mint pl. „Egyenesen fel �s le”** akkor eg�sz �jjel fel �s le lovagolt a k�m�nyben.

A boszork�nyokat tekintve teh�t Nagycs�t�rt�k volt a legvesz�lyesebb nap. A gazd�k �gyeltek arra, hogy se sepr�, se gereblye kint ne maradjon az udvaron, nehogy a boszork�nyoknak alkalmuk legyen azokon lovagolniuk. A ny�lt k�m�ny� t�zhelyek szell�z�r�cs�t is elreteszelt�k, mert ki tudja, valamelyik boszork�ny lebukfencezik a k�m�nyen �s m�g bajt hoz a h�zra. A h�z �s az ist�ll� ajtaj�ra keresztet rajzoltak.

Sv�dorsz�gban (csak �gy mint Norv�gi�ban) a gazd�lkod� emberek nem falvakban, hanem egym�st�l viszonylag t�volabb �ll� gård-okon*** �ltek, �gy  vesz�ly eset�n kiszolg�ltatottak voltak. A boszork�nyok az�rt jelentettek vesz�lyt, mert eladt�k a lelk�- ket az �rd�gnek, �gy b�jol� hatalmukvolt az emberek felett. Ha megrontottak valakit, az illet� bele is halhatott a betegs�gbe. Ezen az �jszak�n, mik�zben fent repkedtek, le-lecsaptak a tany�ra, hogy embert, �llatot magukkal ragadjanak. Legjobb volt ilyenkor a h�zban maradni. Hogy elriassz�k a boszork�nyokat sok helyen t�zeket raktak, s�t n�hol m�g a leveg�be is l�ttek.

*„Upp och iv�g �nda till helvetet.” ** „ r�tt upp och ner ***gård = gazdas�g, farm, tanya. Hat�rozott n�vel�s alak: gården,  v.�. angol  garden, n�met Garten.

Fentiekben az�rt ilyen hihet�en �rtuk le a nagycs�t�r-t�k �jszakai „veszedelmeket”, mert a r�giek val�ban ennyire hittek mindebben. Alig 300 �vvel ezel�tt zajlott le az utols� boszork�nyper Sv�dorsz�gban. Az 1500-as �vek v�g�r�l m�g nagyon sok ilyen perr�l tudunk. T�bbsz�z szem�lyt, f�leg n�ket �gettek el a m�gly�n. Abban az id�ben egy n� sem �rezhette mag�t biztons�gban. F�leg az �reg, gy�gy�t� erej�kr�l ismert asszonyok voltak gyan�sak. M�sokat az�rt v�doltak boszork�nys�ggal, mert k�l�nb�ztek az �tlag-t�l, pl. nyomor�kok voltak.

Manaps�g m�r csak egy �rtatlan szok�s eml�kezetet ezekre az id�kre. Nagycs�t�rt�k�n a kisl�nyok „b�lti boszork�nyoknak” �lt�znek. Kifestik az arcukat, kend�t k�tnek a fej�kre �s k�rbe j�rj�k a szomsz�d h�zakat. Maguk festette-rajzolta h�sv�ti k�peslapokat osztogatnak �s cser�be finoms�gokat kapnak.

Az�rt a feln�ttek sem felejtett�k el a r�gi v�dekez�si m�dszert. K�l�n�sen Nyugat-Sv�dorsz�gban szok�s m�g ma is  h�sv�ti t�zeket  gy�jtani.  M�s vid�keken pedig pet�rd�kat robbantgatnak, ki tudja, mi t�rt�nhet majd az �jszaka!

Du bar ditt kors, o Jesu mild,

då d�dens v�g du tr�dde,

till fr�lsning f�r den v�rld som vild

och full av hat dig h�dde,

o k�rleks h�jd!

Du bl�der b�jd

f�r dem som dig f�rf�lja.

                                   E. G. Geijer

Forr�s: Fakta om Julen, Påsken och våra andra h�gtider

Almqvist &Wiksell F�rlag,

Printed in Hungary, 1992

Szabad �tk�lt�sben:

�, J�zus, kit vad gy�l�let

k�s�rt a Golgot�ra,

v�lladon a fesz�let,

a megv�lt�s �ra.

� v�gtelen szeretet!

Hullattad szent v�redet

a T�ged �ld�z�k�rt.

K�hegyi Tam�s ford�t�sa, 2008

users.atw.hu