Sven Olof Joachim Palme 1927. janu�r 30-�n sz�letett Stockholmban egy fels�-k�z�poszt�lybeli csal�dban, tanulm�nyait haz�j�ban �s az Egyes�lt �llamokban v�gezte. Az itt megtapasztalt t�rsadalmi egyenl�tlens�gek �s a fejl�d� orsz�gokban tett l�togat�sai nyom�n a szoci�ldemokr�cia mellett k�telezte el mag�t. 1949-ben l�pett be a sv�d szoci�ldemokrata p�rtba, s hamarosan a sv�d j�l�ti �llam alapjait lerak� Tage Erlander korm�nyf� titk�ra lett. 1958-t�l parlamenti k�pvisel�, 1963-t�l k�l�nb�z� posztokon a korm�ny tagja volt, s amikor 1969-ben Erlander lek�sz�nt, �t v�lasztott�k meg a p�rt eln�k�nek �s korm�nyf�nek. A tiszts�get 1976-ig, majd 1982-t�l hal�l�ig t�lt�tte be, a b�ke, a p�rbesz�d, egy igazs�gosabb gazdas�gi vil�grend mellett elk�telezetts�ge a m�lt sz�zad legismertebb sv�d politikus�v�, a Szocialista Internacion�l� Willy Brandt �s Bruno Kreisky mellett legn�pszer�bb vezet�j�v� tette. Eml�k�t 1987 �ta Budapesten is �rzi a V�rosligetben egy s�t�ny �s annak elej�n eml�kk�, Varga Imre alkot�sa.

Az �tvenkilenc �ves, h�romgyermekes sv�d korm�nyf� 1986. febru�r 28-�n este feles�g�vel, fi�val �s annak bar�tn�j�vel moziba ment. Az el�ad�s ut�n, nem sokkal �jf�l el�tt a h�zasp�r gyalog indult hazafel� Stockholm egyik k�zponti utc�j�n, szok�s�hoz h�en test�r n�lk�l. Egy �tkeresztez�d�sn�l a s�t�tb�l egy alak ugrott el�, aki egy Smith&Wesson 357-es Magnum revolverb�l k�tszer hasba l�tte Palm�t. A politikusnak nem volt es�lye a t�l�l�sre: gyilkosa k�zvetlen k�zelr�l t�zelt, az �lomhegy� �s r�zbevonat� l�ved�k m�g a goly��ll� mell�nyt is �t�t�tte volna. Feles�ge a csattan�st hallva h�trafordult, ez mentette meg �let�t, a r� kil�tt goly� csak millim�terekkel ker�lte el gerincoszlop�t. A tettes a k�zeli zs�kutca fel� menek�lt, s b�r egy taxisof�r ut�na eredt, elt�nt az �jszak�ban. Palm�t azonnal k�rh�zba vitt�k, de besz�ll�t�sakor m�r halott volt. A hal�lh�rt �jf�l ut�n hat perccel jelentett�k be hivatalosan.

A mer�nylet helysz�ne

Sv�dorsz�g - ahol ezt megel�z�en 1792-ben k�vettek el politikus ellen hal�los mer�nyletet, akkor egy �larcosb�lon v�geztek III. Guszt�v kir�llyal -, nehezen viselte Palme elveszt�s�t �s a t�nyt, hogy a ny�lt utc�n le lehet l�ni egy k�ztiszteletben �ll� szem�lyis�get. M�g rosszabbul azt, hogy a nyomoz�s k�t �vtized eltelt�vel sem hozott eredm�nyt, holott a rend�rs�gre k�zel 20 ezer bejelent�s �rkezett.

V�dat azonban csak egyetlen szem�ly, egy Christer Peterson nev� kisst�l� b�n�z� ellen emeltek, miut�n Palme feles�ge azonos�totta �t. 1988-ban kimondt�k b�n�ss�g�t, de k�s�bb felmentett�k, mert nem tal�lt�k meg a gyilkos fegyvert. (Petersonra 2004 szeptember�ben s�lyos fejs�r�l�sekkel, eszm�letlen�l tal�ltak, nem sokkal k�s�bb meg is halt - s�r�l�seinek okoz�ja az�ta sem ismert.)

Az egy helyben topog� vizsg�lat sz�mos �sszeesk�v�s-elm�let alapj�ul szolg�lt, f�k�nt hogy Palm�nak sz�mos ellens�ge lehetett. Kritiz�lta a vietnami h�bor�t, el�t�lte a d�l-afrikai apartheidet, t�mogatta a Palesztin Felszabad�t�si Szervezetet, t�bbsz�r tal�lkozott Fidel Castr�val �s haz�j�ban sokan Moszkva-bar�tnak tartott�k. Nem csoda, hogy lehets�ges tettesk�nt sz�ba j�ttek sv�d sz�ls�jobboldali aktivist�k (egyik�ket r�vid id�re le is tart�ztatt�k, de bizony�t�k h�j�n szabadon engedt�k), kurd emigr�nsok, az illeg�lis fegyverkereskedelem vez�rei, chilei titkos szervezetek, a hazai sz�ls�jobboldal �gyn�kei, a d�l-afrikai faj�ld�z� rezsim titkosrend�rs�ge, az olasz P2 titkos p�holy, s�t m�g a CIA, az amerikai h�rszerz�s is.

A leg�jabb fejlem�ny, hogy DNS-vizsg�latot k�sz�lnek elv�gezni azon a zak�n, amelyet Palme �lete utols� napj�n viselt. (A tettes t�zel�s el�tt Palme v�ll�ra tette kez�t, �gy tal�n m�g ma is kimutathat� genetikai anyag rak�dhatott le a ruha fel�let�re. Az elj�r�s akkor m�g gyermekcip�ben j�rt, ma azonban annyira fejlett, hogy a siker rem�ny�vel kecsegtet.

A Palme-gyilkoss�g egyel�re megoldatlan, csak egy dolog biztos: a gyilkos goly� a b�ke �s az er�szakmentess�g egyik legk�vetkezetesebb harcos�val v�gzett a demokr�ci�jukra b�szke sv�dek f�v�ros�ban.

 mult-kor.hu