Göteborgtól délre kb. fél órás hajóút. A kisebb-nagyobb szigetek közt szlalomozva jut el a menetrend szerint közlekedő járgány a szigetre. Az Archipelago szigetvilág a Göteborgban érvényes közlekedési jeggyel / bérlettel is, több járattal elérhető – megjegyezném, kicsit jobban működik a rendszer, mint nálunk a Dunán…
Órát lehet igazítani hozzájuk, egy másodperccel sem előbb, sem később nem indulnak a hajók. Odafelé esős utunkon megcsodálhattuk a vízben vezetett elektromos vezetékeket, a szigetek közt kis kiszögellésekre telepített köztéri (közvízi?) lámpákat. A szigeteken teljes közműellátás van, ami nekünk hihetetlen volt.
A sziget kikötőjében rögtön megpillantottuk a helyiek közlekedő eszközeit: bicikli, elektromos járgány, melyet szabadon lehet hozni-vinni, akinek szüksége van rá, és egy kis motoros traktor (egyben ez az egyetlen motoros jármű, amivel a szigeten szabad közlekedni). A fotón látható közlekedési táblák is egyértelműen tanúskodnak a helyiek megkérdőjelezhetetlen természetvédelméről.
A sziget nagy része természetvédelmi terület, főképp ornitológusok paradicsoma. Sajnos a rövid idő nem adott lehetőséget arra, hogy körbejárjuk a szigetet, csak ízelítőt tudtunk szerezni, de az is gyönyörű élményt adott.
Talán ez lehet a sziget legmagasabb pontja, ami nálunk egy aprócska dombnak fele meg, pl. lakótelepi rezidensek tudnak ilyen irtózatos magasságból szánkózni télen. A házakat a szokásos skandináv stílus jellemzi, nincs kerítés - minek, senki nem veszi el a másik tulajdonát.
Egyszer az egyik kertben egy őzt pillantottunk meg; sikerült is lencsevégre kapni, de hamar elillant a kerítéssel védett természetvédelmi területre, és onnan sasolt minket.
Errefelé galambok helyett rengeteg a pimasz sirály, szemérmetlenül veszik el a kaját, tépnek szét teraszon kint felejtett zacskót, azt remélve, hogy táplálékot lelnek maguknak. Na, mi pont így jártunk egyik nap.
Nagy a nyugalom, az emberek közvetlenek, mindenki segít, ha kérdezel, és az angollal sem volt problémájuk sehol. A vásárlás egyszerű: összesen 2 bolt van a szigeten; az egyik mellett egy kis kávézó (sajnos a kávéjuk nem a legjobb). A vendéglátás komolyabb műfaját pedig a helyi Üvegtigris képviseli, ahol lehet kapni halat, halas szendvicset, rákos finomságokat, és még halat is, de mást sajnos nem.
Ne várjatok nagy éjszakai életet sem itt, eléggé a nyugger életmód a jellemző: bolti és svédelt Üvegtigris nyitva tartás reggel 9-17h. Este 11-ig világos volt, és hajnali 3-tól pedig már megint nem kellett lámpa, ez kicsit furcsa jelenség, de errefelé megszokott. Tengerben fürdés? Mi hang emberek voltunk, de pulóverben, kabátban szemtanúja voltunk a legnagyobb jóindulattal is kb. 8°C fokos vízben vidáman lubickoló fiataloknak. Ha süt a nap, melegem van, ha elmegy a nap, fázom – na, így lehet jellemezni az időjárást, illetve, hogy bármikor eleredhet az eső.
vilagutazo.blog.hu
|