Sv�dorsz�g neve, Sverige az ��szaki Sv�ariki (Sv�a orsz�ga) n�vb�l ered.

A var�goknak is nevezett sv�d vikingek terjeszked�si ir�ny�t Sv�dorsz�g f�ldrajzi helyzete hat�rozta meg. Kiindul�pontjai Uppland �s Gotland voltak. A 9. sz�zadban innen terjeszkedtek �sztorsz�g, Lettorsz�g ter�lete, valamint a Ladoga-t� �s az Onyega-t� fel�. El�sz�r a Ladoga-t� partj�n telepedhettek le. Innen jutottak tov�bb a keleti szl�vok (k�zt�k az oroszok �sei) vid�k�re. Itt el�sz�r kereskedelmi telepeket alap�tottak, majd a szl�v �slak�kat katonailag is leig�zt�k. Szomsz�ds�gukban (a mai Oroszorsz�g ter�let�n) akkor k�t nagy �llam ter�lt el, a volgai bolg�rok� �s a kaz�rok� (Kaz�r Kagan�tus).

A var�gok - vagy ahogyan a biz�nci �s arab forr�sok nevezt�k �ket, a ruszok - els�dleges c�lja eleinte nem a gyarmatos�t�s, hanem a kereskedelmi lehet�s�gek felkutat�sa, �j piacok szerz�se, �s v�s�rhelyek, kereskedelmi utak l�trehoz�sa volt. A korabeli le�r�sok szerint a megszerzett ter�leteken nem is foglalkoztak mez�gazdas�ggal, a f�ldm�vel�sben csak az �slak�k vettek r�szt.

A var�g keresked�k terjeszked�s�ben nem a tenger, hanem a belf�ldi v�ziutak j�tszottak meghat�roz� szerepet. A nagy foly�kon (Volga, Don, Dnyeper) haj�ztak d�l fel�, �gy eljutottak a Fekete-tenger vid�k�n �l� n�pekhez, �s p�ld�ul az etelk�zi magyarokkal is kereskedelmi kapcsolatokat folytattak. V�g�l olyan messzire hatoltak, hogy kijutottak a F�ldk�zi-tengerre �s 860-ban megt�madt�k a Biz�nci Birodalmat. A 9. sz�zad v�g�re a var�g befoly�s fontos t�nyez�v� v�lt a kelet-eur�pai kereskedelemben, hiszen a fontos v�ziutakon, k�zt�k a Volg�n �s a Dnyeperen els�sorban az � haj�ik sz�ll�tott�k az �rukat. A volgai �t k�s�bb vesztett fontoss�g�b�l, a kereskedelem s�lypontja �thelyez�d�tt a Fekete-tenger �s Biz�nc fel�. A forr�sok szerint ebben az id�ben a biz�nci cs�sz�rok test�rs�g�t viking harcosok alkott�k.

A Nyesztor-f�le �skr�nika szerint a 9. sz�zad m�sodik fel�ben a Novgorod k�r�l �l� szl�v t�rzsek a k�z�tt�k lev� folytonos harcok miatt elhat�rozt�k, hogy k�vets�get ind�tanak egy tengerent�li fejedelemhez azzal, hogy "F�ld�nk hatalmas �s gazdag, de nincs k�z�tt�nk rend. .Jertek, uralkodjatok rajtunk." A k�vetek h�v�s�ra h�rom testv�r indult el Skandin�vi�b�l a k�s�ret�kkel: Rurik, Szineusz �s Truvor. K�z�l�k a legid�sebb, Rurik, Novgorod fejedelme lesz, �s dinaszti�ja fennmarad a 17. sz�zad elej�ig. M�sik k�t testv�re, �s k�s�ret�nek egy tagja, Aszkold is fejedelems�get alap�t. Az �skr�nika id�zett sorai a "vikingek beh�v�s�r�l" a 18. sz�zadt�l t�bbsz�r nagy vit�kat gerjesztettek az orosz t�rt�nelem e korszak�r�l: olyannyira, hogy t�bben ut�lagos betold�snak nyilv�n�tott�k, s�t: I. Erzs�bet orosz c�rn� (1741-1762) �s Szt�lin hatalmi sz�val d�nt�tt�k el a vit�kat a "vikingek beh�v�s�nak" t�rt�net�t tagadva.

A 10. sz�zad v�g�n l�trehozt�k a Rusz �llamot, amelynek f�v�rosa Novgorod volt, d�li fel�nek k�zpontja pedig Kijev lett. 965-ben a novgorodi herceg a k�t fia k�z�tt felosztotta orsz�g�t, Vlagyimirnak (Valdem�r) adta Novgorodot, Jaropolk pedig Kijevet kapta. Apjuk hal�la ut�n Vlagyimir megt�madta �s meg�lte testv�r�t, �s �jra egyes�tette az orsz�got. Ekkor lett a f�v�ros Kijev, az orsz�g �j neve pedig Kijevi Rusz. Vlagyimir felvette a kereszt�nys�get, hal�la ut�n, 1015-ben szentt� avatt�k. A Kijevi Rusz kereszt�ny nyugatorosz �llamm� v�lt, egyre ink�bb elszl�vosodott, �s er�s biz�nci hat�s al� ker�lt. K�s�bb a kunok bet�r�se �s a kereskedelmi utak fokozatos nyugatra tol�d�sa miatt a nyugatorosz �llam jelent�sen meggyeng�lt. A viking kor v�g�n a Kijevi Rusz v�rosai v�gleg szl�v jelleg�ek lettek, �s a var�g befoly�s a t�rt�nelem lez�rt fejezetei k�z� ker�lt.

A sv�d vikingek a 10. sz�zadban k�s�rletet tettek a nyugati terjeszked�sre is, elfoglalt�k D�nia egy r�sz�t, de mind�ssze negyven �vig tartott a d�niai sv�d uralom. Ez volt szinte az egyetlen nyugatra ir�nyul� komoly gyarmatos�t�si �s leteleped�si k�s�rlet�k, de tev�keny r�sz�k volt sz�mos nyugat-eur�pai fordulatban, hiszen az ottani viking seregekben a norv�gok �s a d�nok mellett �k is harcoltak. 1040 k�r�l hatalmas v�llalkoz�sba kezdtek: Vil�gj�r� Yngvar a keleti mohamed�n orsz�gok ellen vezette sereg�t. Hadj�rat�r�l sz�mos r�nak� tan�skodik, de nem rendelkez�nk megb�zhat� forr�ssal a lefoly�s�r�l.

B�r a sv�d kir�lyok k�z�l sokan felvett�k a kereszt�ny vall�st, ennek ellen�re a sv�dek maradtak a skandin�v n�pek k�z�l a legtov�bb pog�nyok. Az els� misszion�riusok 829-ben �rkeztek a sv�dek k�z�, de t�bb mint h�romsz�z �vbe telt, mire Sv�dorsz�g kereszt�ny �llamm� v�lt.

vikingbolt.hu