A tavasz nagy dolog Svédországban. A hosszú és sötét tél után már mindenki epekedve várja a jó időt. Ez nem is csoda. Idén márciusban olvadt el a hó, április elején jelentek meg az első tavaszi virágok (krókuszok) és most, május elején kezdenek rügyezni a fák. A svédeknek kiváló alkalmuk van megfigyelni a tavasz különböző jeleit: a hosszabbodó nappalokat, a hó eltűnését, a bimbókat vagy a nap melengető sugarait. Magyarországgal ellentétben ezek nem csak hosszasan elnyúlva jelennek meg, de a tavaszra éhes léleknek minden jel azonnal feltűnik. Ezeket aztán meg is beszélik egymással, ami "A minap hallottam a madarakat csicseregni." "Valóban? Nálunk ilyesmi még nem hallható" típusú beszélgetésekhez vezet a buszon. A tavasz jeleire külön szóösszetételük is van: "vårteck". (A svéd nyelv különböző, erős szavairól még majd írunk.)

A tavasz egyik közösségi ünnepe a Walpurgis-éj. Ezt szerte Svédországban nagy örömtüzek gyújtásával ünneplik április 30-án este. A tüzeket a tavaszi metszés "termékéből", őszi levelekből és a házaknál keletkezett éghető hulladékból rakják: kombinálják a hasznosat a kellemessel. A tüzek mellett kórusok énekelnek (minden valamirevaló kórus fellép ilyenkor), esznek-isznak (a másnapi munkaszünet kis szabadságot ad az embernek ez utóbbiban) és általában véve csak úgy együtt vannak. Sok helyen a tűzhöz fáklyás felvonulással érkeznek.

Stockholmban számos helyen raknak örömtüzet. Ezeket egy-egy helyi szervezet rendezi, Stockholm városa pedig felkarolja: a város honlapján tartja számon hol, ki, mikor kezdi az ünneplést. Mi a történelmi belvárosban (Gamla Stan) vettünk részt az ünnepen. A menet a főtérről a lovagok szigetére (Riddarholmen) vonult és ott a vízparton, a stockholmi városházával szemben égett a máglya. A menetben gyerekek, családok, biciklisták és kerekesszékesek egyaránt részt vettek.

stockholmi.blog.hu/