Raoul Wallenberg Sv�dorsz�g egyik legh�resebb csal�dj�nak sarja. Gener�ci�kon kereszt�l neves bank�rok, diplomat�k �s politikusok ker�ltek ki ebb�l a csal�db�l. Raoul Oscar Wallenberg, az apa, fiatal tenger�sztiszt volt, Jacob �s Marcus Wallenberg, Sv�dorsz�g k�t legnevesebb bank�r�nak �s gy�ros�nak unokatestv�re. 23 �vesen rosszindulat� daganat k�vetkezt�ben hunyt el. Raoul 1912. augusztus 4-�n sz�letett Stockholmban, h�rom h�nappal �desapja hal�la ut�n. �desanyja Maj Wising, a h�res Per Johann Wising ideggy�gy�sz professzor l�nya, aki f�rje hal�la ut�n 1918-ban �jra f�rjhez ment Fredrik von Dardelhez, a stockholmi Karolina-k�rh�z f�igazgat�j�hoz. Ebb�l a h�zass�gb�l sz�letett Wallenberg k�t testv�re, Guy �s Nina.

Raoul nevel�s�t apai nagyapja, Gustav Wallenberg vette �t, aki k�pvisel� �s haj�z�si v�llalkoz� volt, k�s�bb t�r�korsz�gi nagyk�vet. A csal�d a hagyom�nyok szerint Raoult is bank�rnak sz�nta, � azonban ink�bb az �p�t�szet �s a kereskedelem ir�nt �rdekl�d�tt. A kisfi�t nagyapja kor�n hozz�szoktatta az �n�ll�s�ghoz, �s arra t�rekedett, hogy nemzetk�zi szellemben nevelkedjen. Ez�rt minden ny�ron k�lf�ldre k�ldt�k, hogy nyelveket tanulhasson. J�rt Angli�ban, Franciaorsz�gban, N�metorsz�gban is, m�ghozz� teljesen egyed�l, k�s�r� n�lk�l. Tizenk�t �ves kor�ban nagyapja mag�hoz h�vta Konstantin�polyba, ekkor a kisfi� Belgr�dban az �ppen akkor foly� t�ntet�seket is v�gign�zte.

Az elemi iskol�t Stockholmban v�gezte, majd 9 �vesen a Sv�d �llami K�s�rleti Iskol�ba ker�lt. 1930 tavasz�n �retts�gizett, oroszb�l �s rajzb�l kit�n�en vizsg�zott. �retts�gi ut�n egy h�napig a vil�gh�r� Stockholms Enskilda Bankban dolgozott, majd let�lt�tte k�telez� katonai szolg�lat�t a test�rs�gn�l. 1931-t�l Amerik�ban folytatta tanulm�nyait, a Michigan University-n �p�t�szetet tanult. 1935-ben, a diploma megszerz�se ut�n D�l-Afrik�ba ment, Cape Townban egy sv�d c�gn�l helyezkedett el. F�l �v m�lva nagyapja �ll�st szerzett neki egy holland bankn�l a palesztin Haif�ban.

Palesztin�ban ker�lt el�sz�r kapcsolatba N�metorsz�gb�l menek�lt zsid�kkal, akiknek az �ld�ztet�s�kr�l sz�l� besz�mol�i m�lyen felkavart�k. 1936-ban visszat�rt Sv�dorsz�gba, �s nemzetk�zi kereskedelemmel kezdett foglalkozni. A Sven Sal�n �s a magyar sz�rmaz�s� dr. Lauer K�lm�n alap�totta K�z�p-eur�pai Kereskedelmi Rt-n�l helyezkedett el. A c�g els�sorban �lelmiszer�zletekkel foglalkozott. A v�llalat a h�bor� alatt a k�z�p-eur�pai v�r�skeresztes int�zm�nyek sz�m�ra is tudott sz�ll�tani �lelmiszert. Wallenberg �rdekl�d�se a humanit�rius munka ir�nt a v�r�skeresztes szervekkel folytatott t�rgyal�sokon v�lt egyre intenz�vebb�. Wallenberg hamarosan r�szv�nyes �s nemzetk�zi igazgat� lett a v�llalatn�l, k�sz�nhet�en nyelvtud�s�nak �s annak, hogy szabadon utazhatott Eur�p�ban. J�rt a n�metek �ltal megsz�llt francia ter�leteken, s�t, N�metorsz�gban is, ahol megismerkedhetett a n�met b�rokr�cia �tveszt�ivel. T�bbsz�r j�rt Magyarorsz�gon is.

Miut�n a n�metek bevonultak Magyarorsz�gra, a deport�l�ssal fenyegetett zsid�k megpr�b�ltak semleges orsz�gokt�l k�rni �tlevelet. A sv�d nagyk�vets�g ideiglenes �tleveleket, �gynevezett Provisorikt Pass-okat bocs�tott ki olyanok sz�m�ra, akiknek rokonai, vagy jelent�s �zleti kapcsolatai voltak Sv�dorsz�gban. 

1944-ben az Egyes�lt �llamok is k�rte, hogy a sv�d korm�ny j�rjon k�zben Magyarorsz�gon. A sv�dek elhat�rozt�k, hogy inform�ci�szerz�s �s seg�ts�gny�jt�s c�lj�b�l Magyarorsz�gra k�ldenek valakit. Tan�csot k�rtek ez �gyben dr. Lauert�l, aki j�l ismerte a magyar viszonyokat. Lauer Wallenberget aj�nlotta, �t azonban el�sz�r nem tal�lt�k erre alkalmasnak. K�s�bb az amerikai War Refugee Board (H�bor�s Menek�ltek Tan�csa) k�pvisel�je is megkereste dr. Lauert egy hasonl� k�r�ssel, aki ism�t Wallenberget aj�nlotta figyelm�kbe. Ez alkalommal elfogadt�k a javaslat�t, hogy Wallenberget a sv�d k�vets�g humanit�rius attas�jak�nt Magyarorsz�gra k�ldj�k.

Wallenberg nem akart a protokoll �s a b�rokr�cia sz�vev�ny�ben elveszni, ez�rt szabad kezet k�rt mag�nak, hogy ne kelljen el�zetesen egyeztetnie l�p�seit a sv�d nagyk�vettel. Azt is k�rte, hogy a rendes �ton k�v�l, fut�rokkal is k�ldhessen jelent�seket.

A sv�d k�l�gyminiszt�riummal k�t�tt meg�llapod�s szerint Wallenberg a ment�s ter�n teljesen szabad kezet kap, ak�r megveszteget�s �tj�n is megk�s�relheti az �letment�st. Hallgat�lagosan hozz�j�rulnak ahhoz, hogy felvegye a kapcsolatot a magyar korm�nnyal �s a n�metekkel szemben �ll� bizalmi emberekkel, akiknek a n�vsor�t a stockholmi angol �s amerikai k�vets�gen adt�k �t neki. Enged�lyt kapott arra is, hogy sz�ks�g eset�n a k�vets�gen biztos�thasson mened�ket az �ld�z�tteknek �s kiadhasson a mentess�ghez sz�ks�ges okm�nyokat is. Hivatalosan is k�rhet audienci�t Horthyt�l, hogy az � k�zbenj�r�s�t is elnyerhess�k, valamint az akkori minisztereln�kkel, Szt�jayval is kapcsolatba kellett l�pnie, hogy lehet�s�g szerint hat�st gyakoroljanak r�. A meg�llapod�s alapj�n a kir�ly Wallenberget k�vets�gi titk�rnak nevezte ki.

1944. j�lius 9-�n Wallenberg meg�rkezett Budapestre. Ekkorra a vid�ki gett�kba z�rt zsid�kat m�r deport�lt�k, �s Eichmann m�r a budapesti zsid�s�g elsz�ll�t�s�t tervezte. J�lius elej�n azonban Horthy korm�nyz� a sv�d kir�ly level�nek hat�s�ra �s nemzetk�zi nyom�sra le�ll�ttatta a deport�l�sokat.
Wallenberg nem a hagyom�nyos diplom�ciai m�dszereket alkalmazta, hanem a veszteget�st�l a zsarol�ssal val� fenyeget�sig szinte b�rmilyen lehet�s�get megragadott, hogy �leteket menthessen. A sv�d k�vets�g munkat�rsai el�sz�r megd�bbentek m�dszerein, k�s�bb azonban, sikereit l�tva, teljes m�rt�kben t�mogatt�k.

Wallenberg els�k�nt egy sv�d v�d�-�tlevelet tervezett, amely alkalmas arra, hogy a magyar �s a n�met hat�s�gok el�tt igazolja, hogy a menlev�l tulajdonosa a sv�d k�vets�g v�delme alatt �ll. El�sz�r 1500 ilyen 'Schutzpass' kibocs�t�s�ra kapott enged�lyt, majd siker�lt ezt a sz�mot 4500-ra emelni. A val�s�gban azonban j�val t�bb ilyen v�d�levelet adtak ki. A munkat�rsai is a v�dettek k�z�l ker�ltek ki, az iroda alkalmazottainak l�tsz�ma t�bb sz�z f�re gyarapodott, de sokszor m�g �gy is nehezen gy�zt�k a munk�t.

Sz�lasi hatalom�tv�tele ut�n Wallenberg m�g nagyobb er�fesz�t�seket k�nyszer�lt tenni v�dettjei megment�se �rdek�ben, mert a nyilasok legt�bbsz�r nem vett�k figyelembe a v�detts�get igazol� okm�nyokat. Wallenberg ez�rt megn�velte a sv�d "v�dett h�zak" sz�m�t. Pesten t�bb mint harminc �p�leten f�gg�tt a sv�d z�szl�, ezeket a h�zakat Wallenberg a sv�d fennhat�s�g al� tartoz�nak nyilv�n�totta. A h�zakba hamarosan 15 000 lak� k�lt�z�tt.

M�s semleges orsz�gok k�vets�gei is hamarosan k�vett�k Wallenberg p�ld�j�t �s v�dleveleket adtak ki, valamint v�dett h�zakat l�tes�tettek egyes menek�ltek sz�m�ra.

A h�bor� v�ge fel�, amikor a k�r�lm�nyek m�r teljesen kil�t�stalanok voltak, Wallenberg egy egyszer�s�tett v�dlevelet tal�lt ki, amin m�r csak az � al��r�sa szerepelt. Az akkori zavaros helyzetben ez is megfelelt. 

Ezt k�vet�en azonban a korm�ny �rv�nytelennek nyilv�n�totta az �sszes v�dlevelet. Wallenberg a k�l�gyminiszter, Kem�ny b�r� feles�g�nek k�zbenj�r�s�val el�rte, hogy a sv�d menleveleket �jb�l �rv�nyesnek ismerj�k el.

Wallenberg az Eichmann parancs�ra gyalog a hat�r fel� ir�ny�tott zsid� menetek megseg�t�s�t is megk�s�relte. Munkat�rsaival megpr�b�lt�k kiszabad�tani a vagonokb�l �s a menetoszlopokb�l a sv�d v�detteket, valamint �telt �s gy�gyszert juttatni a gyalogmenetekt�l elcsig�zott, �hez� �s gyakran a szabad �g alatt alv� embereknek. 

1944 v�ge fel� Wallenberg Bud�r�l Pestre helyezte �t a k�vets�g m�k�d�s�t. V�dettjei m�r sem a nemzetk�zi gett�ban, sem a v�dett h�zakban nem voltak igaz�n biztons�gban, az ellen�rizhetetlen helyzetben k�l�nb�z� nyilas csoportok �nhatalm�lag j�rtak el, ki�r�tettek ak�r v�dett h�zakat is, lak�ikat pedig elvitt�k. Wallenberg �s munkat�rsai azonban igyekeztek minden bejelent�sre gyorsan a helysz�nre menni �s kiszabad�tani v�dettjeiket.
1945 janu�rj�ban Wallenberg megtudta, hogy Eichmann mindenkire kiterjed� m�sz�rl�st tervez a gett�ban. Wallenberg a vele egy�ttm�k�d� Szalai P�l k�zvet�t�s�vel el�rte, hogy a n�met parancsnok megakad�lyozza ezt az akci�t.

K�t nappal k�s�bb a szovjetek el�rt�k a k�t budapesti gett�t. Wallenberg a kutat�sok szerint t�bb ezer embert mentett meg.

1945. jan. 17-�n Wallenberg Budapestr�l Debrecenbe indult, oda azonban soha nem �rkezett meg. Felt�telez�sek szerint sof�rj�vel, Langfelder Vilmossal egy�tt er�szakkal a Szovjetuni�ba hurcolt�k. Megb�zhat� szemtan�k szerint Moszkv�ban az NKVD tartotta fogva, majd Langfelderrel egy�tt a lubjankai b�rt�nbe ker�lt. 1945. m�rcius 8-�n szovjet nyom�sra a Magyar R�di� bemondta, hogy Wallenberget a Debrecenbe vezet� �ton a nyilasok vagy a Gestapo �gyn�kei meggyilkolt�k. 1957-ben azt�n azt �ll�tott�k, hogy 10 �vvel kor�bban a lubjankai b�rt�nben halt meg. Tiszt�zatlan hal�l�val kapcsolatban, a 90-es �vekben �jra k�telyek mer�ltek fel, szem�lye ut�n ism�t nagy er�vel indult meg a kutat�s.

http://wallenberg.hu/