1701. november 27-�n sz�letett Uppsal�ban Andres Celsius sv�d fizikus �s csillag�sz.

Azon az uppsalai egyetemen tanult matematik�t, fizik�t �s csillag�szatot, ahol apja Nils Celsius az asztron�mia professzora volt, nagyapja Magnus Celsius pedig a matematika professzora. 1730-1744 k�z�tt az uppsalai egyetemen dolgozott, ahol a csillag�szat professzora volt 1740-ben meg�p�ttette az uppsalai obszervat�riumot. Szorgalmazta a Gergely-napt�r bevezet�s�t, az akkor m�r pontatlan Julianus-napt�r helyett. Foglalkozott a a Nap �s a F�ld t�vols�g�nak meghat�roz�s�val. Fizikai �s geofizikai kutat�sokat is v�gzett. K�t tudom�nyos exped�ci�t t�mogatott egyet D�l-Amerik�ba Peruba, az egyenl�t� k�zel�be. Egy exped�ci�t pedig �szak-Skandin�vi�ba k�ld�tt. Az exped�ci�k sor�n a meridi�n m�r�seket v�gzett. A m�r�sek sor�n bebizony�totta Newton elm�let�t, hogy a f�ld nem t�k�letes g�mb alak�, hanem a p�lusok ment�n kiss� lap�tott ellipszoid. Tanulm�nyozta a sv�d partvid�k geol�giai s�llyed�s�t is. Felfedezte, hogy a s�llyed�s oka a j�gkorszak idej�n felhalmoz�dott j�gtakar� lehetett. Csillag�szai kutat�sai eredm�nyek�nt kiadott egy csillag�szati katal�gust, amelyben 300 csillag adatai szerepelnek, a f�nyess�g�k adataival. A f�nym�r�s eredm�nye alapj�n adatai kb. 0,4 magnitud� pontoss�guak voltak. Tanulm�nyozta az �szaki f�nyt is. �szrevette hogy a m�gneses elhajl�s sz�ls�s�gei, amelyek az ir�nyt� elmozdul�s�t is okozza, egybeesnek a sarki f�nyek aktivit�s�nak a maximum�val. 1733-ban a sarki f�ny kutat�sai alapj�n egy gy�jtem�nyt adott ki, amely 316 megfigyel�s adatait tartalmazta.

1737-ben tervezte meg a ma is �ltal�nosan haszn�lt (100 fokos beoszt�s�) h�m�rs�kletsk�l�t, melynek az�ta is megor�zte nev�t, s�t az egyik leggyakrabban elhangz� n�vv� tette vil�gszerte. �tlete, amelyet 1742-ben ismertetett a Sv�d Akad�mi�n tartott el�ad�s�ban, leegyszerus�tette a h�m�rs�kletm�r�st, �s a kapcsol�d� sz�m�t�sokat.

Celsius azonban a forr�spontot jel�lte 0-val, s a fagy�spontot 100-al, a k�t sz�mot 1750-ben Stromer sv�d tud�s cser�lte fel.

A h�m�rs�klet m�r�se 1592-ben Galilei berendez�s�vel kezd�dik, ezt azonban m�g a leveg� nyom�sa is befoly�solta. Az els� leforrasztott alkoholos hom�r�t II. Ferdin�nd toszk�n nagyherceg alkotta meg. A h�m�rs�kleti sk�l�t el�sz�r Fahrenheit �ll�totta fel 1714-ben, ezt az Egyes�lt �llamokban ma is haszn�lj�k. Ennek 0 pontja a szalmi�ks� vizes oldat�nak fagy�spontja (-32C fok), a fels� alappont a v�z forr�spontja, amelyet 212 foknak hat�rozott meg.

Celsius a 18. sz�zad Eur�p�j�nak kiemelked� tud�sa volt, aki sokat f�radozott a Gergely-napt�r bevezet�se �rdek�ben. Els�sorban a Nap �s F�ld t�vols�g�nak meghat�roz�s�val �s a F�ld alakj�val foglalkozott. Fizikai �s geofizikai kutat�sokat is v�gzett, a f�nyer�s�g-m�r�st, az �szaki f�nyt, a Jupiter holdjait kutatta. Az els� k�z�tt kezdte vizsg�lni az �szaki sv�d partok lass� s�llyed�s�t. A sv�den k�v�l a berlini akad�mia �s a londoni Royal Society is tagjai k�z� fogadta.

�let�t tuberkul�zis oltotta ki 1744-ben. S�rja Uppsala k�zel�ben tal�lhat�, a nagyapja s�rja mellett.

Jelent�s tudom�nyos munk�ss�ga ellen�re nev�t hallva az�ta is szinte mindenkinek az jut csak esz�be, hogyan �lt�zz�n aznap.

abako.hu/