Gleccserek, r�nszarvasok �s t�zegl�pok 

A c�mben szerepl� szavak mindegyike alapvet� jellemz�je a Sv�dorsz�g �szaki r�sz�n, Norbotten gr�fs�gban tal�lhat� Lappf�ldnek, amely Norv�gi�n kereszt�l Finnorsz�gon �t eg�szen Oroszorsz�gig ny�lik el. A Vil�g�r�ks�g r�sz�hez azonban csak a sv�dorsz�gi, 9400 n�gyzetkilom�teres ter�let tartozik, ezt 1996-ban vett�k fel az UNESCO list�j�ra.

N�gy nemzeti park: a Padjelanta, a Sarek, a Stora Sj�fallett �s a Muddus, valamint k�t t�jv�delmi k�rzet: a Sjaunja �s a Stubba tartozik hozz�. Az els� nemzeti parkokat a Sareket �s a Stora Sj�falletet 1909-ben hozt�k l�tre. A Padjelanta Nemzeti Parkban tal�lhat�k Sv�dorsz�g legszebbnek tartott tavai, a Vastenjaure �s a Virihaure, amelyek olyan tiszt�k, hogy viz�kb�l nyugodtan lehet inni. Lappf�ld �ghajlata a nyugati hegyoldalakon �ce�ni jelleg�, teh�t h�v�s �s csapad�kos, a keleti r�szeken kontinent�lisabb, itt az �szaki sarkk�r�n t�l m�jus v�g�t�l j�nius k�zep�ig egy�ltal�n nem nyugszik le a nap.

Lappf�ld lak�i a lappok, akik keletr�l �rkeztek erre a vid�kre i.e. 3500 t�j�k�n. Eleinte hal�szattal �s vad�szattal tartott�k fenn magukat, majd amikor a vad�llom�ny megritkult, fokozatosan �tt�rtek a nom�d �llattart�sra. Fennmarad�sukat a r�nszarvasoknak k�sz�nhetik, amelyek gazdas�gi �let�k alapjai. Haszn�lj�k igavon� �llatk�nt, h�s�t �s tej�t elfogyasztj�k, csontjukb�l �s b�r�kb�l haszn�lati t�rgyakat �s ruh�kat k�sz�tenek, amiket kedvelt sz�neikkel, a pirossal, s�rg�val �s k�kkel d�sz�tenek.

A hatalmas csord�kban �l� r�nszarvas ny�ron a tundr�n �l �s ott szaporodik, t�lre a hatalmas erd�s�gekbe h�z�dnak vissza. �k a vil�g legnagyobb szarvasf�l�i, a h�mek agancs�nak a feszt�vols�ga el�rheti a k�t m�tert is, �rdekess�g, hogy a r�nszarvas tehene is agancsot visel, b�r kor�nt sem akkor�t, mint p�rja. Lappf�ld jellemz� eml�s �llatai m�g a sarki r�ka, a vidra �s a nyest. Itt �l a torkosborznak is nevezett rozsom�k, ami b�r a meny�tf�l�k csal�dj�ba tartozik, m�gis jobban hasonl�t a medv�khez. R�gebben sok farkas �lt ezen a vid�ken, de m�ra gyakorlatilag elt�ntek, a barnamedv�k sz�ma viszont az ut�bbi �vekben szerencs�re emelked�ben van. Sok ritka mad�rfaj otthona is Lappf�ld, ezek k�z�l a leggyakoribbak �s legnagyobbak k�z� tartozik a siketfajd, az �nekes hatty� �s a t�k�s r�ce. A ragadoz� madarakat olyan k�l�nlegess�gek k�pviselik, mint a vad�szs�lyom �s a r�ti sas.

Geol�giailag k�t jellemz� t�j v�ltja egym�st. Keleten alacsony dombs�gok, m�g nyugaton a Skandin�v-hegys�g 2000 m�ter k�r�li cs�csai tal�lhat�k. A Vil�g�r�ks�g v�delme alatt �ll� ter�let k�tharmad�t kitev� hegyvid�ken j�l megfigyelhet�k a legut�bbi j�gkorszak nyomai: az U alak� v�lgyek, a mor�na-halmok �s a krist�lytiszta viz� tengerszemek.

T�bb mint sz�z gleccser ma is gyalulja a hegyek oldalait, a v�lgyekben b� viz� patakok folynak. A fenns�kokon legel�k z�ldellenek, 1200 m�ter felett zuzm�telepeket tal�lunk, a r�nszarvasok f� t�pl�l�k�t. A sarki tundra egyed�li f�i a t�rpe f�zek. A keleti, alacsonyabban fekv� vid�kek jellegzetes n�v�nyzete a feny� �s ny�r. Az �rintetlen erd�s�gekben 700 �ves f�kat is tal�lhatunk. A tavak �s foly�k k�rny�k�n mocsaras, l�pos ingov�nyok h�z�dnak.

Ez a sokf�le jellegzetess�g, amelyet a gleccserek, l�pok, erd�s�gek, a tajga �s a tundra ad saj�ts�gos, sehol m�sutt nem tal�lhat� �letk�z�ss�geket hozott l�tre. Emiatt, valamint �rintetlens�g�nek meg�rz�se �rdek�ben lett az emberis�g k�z�s kincse Lappf�ld.

hirmagazin.sulinet.hu