�szaki fekv�se ellen�re Sv�dorsz�g legnagyobb r�sz�n m�rs�kelt �ghajlat uralkodik, a Golf-�ramlat �ltal hozott melegnek k�sz�nhet�en. D�l-Sv�dorsz�gban a lombhullat� f�k, m�g �szakon a feny�k domin�lnak. Sv�dorsz�g leg�szakibb, sarkk�r�n t�lra ny�l� r�sz�n az �v t�li szakasz�ban nem kel fel a nap, m�g ny�ron 24 �r�s naps�t�s jellemzi ezeket az �szaki vid�keket. Itt szubarktikus �ghajlat van, a f�tlan hegyek a jellemz�ek. A janu�ri k�z�ph�m�rs�klet 0 �C-t�l (Skåne �s a nyugati part) -16 �C-ig (egyes �szaknyugati v�lgyek) terjed. J�liusban plusz 16-18 �C az �tlagh�m�rs�klet d�len, m�g a kop�r hegyekben +10 �C alatt lehet. A leg�szakibb v�ros Kiruna.

A t�l a tenger m�rs�kl� hat�s�ra nem t�l hideg (a janu�ri k�z�ph�m�rs�klet: -1 �s -4 �C k�z�tti), a ny�r h�v�s, de a parti s�vban id�nk�nt f�lledt is lehet (a j�liusi k�z�ph�m�rs�klet 17-19 �C). Az �vi �tlagos csapad�k 600–800 mm, ny�r v�gi, �sz eleji maximummal �s tavaszi minimummal. A napf�nytartam b�s�ges (�vi 1800-2000 �ra), a h�takar�s napok sz�ma 40-100. A veget�ci�s id�szak hossza a legt�bb m�rs�kelt �vi kult�rn�v�ny termeszt�s�hez elegend�. Sv�dorsz�g �szaki r�sz�t a sarkk�ri tundra �ghajlat jellemzi (hossz�, hideg t�l, r�vid ny�r). A Skandin�v-hegys�gt�l keletre, a kontinent�lis �ghajlatot m�rs�keli a Balti-tenger (h�v�s ny�r, enyhe t�l). D�lnyugaton m�r az �ce�ni �ghajlat jellemz�i figyelhet�k meg.

wikipedia.org