A csek�ly sz�mban fennmaradt mod�lis hangsor� �s t�ncritmus� sv�d n�pdalok norv�g �s n�met hat�sr�l tan�skodnak. A sv�d hagyom�nyos zene legspecifikusabb m�faja a lockrop (lokk). �llattart�ssal, terel�ssel szoros kapcsolatban �ll�, funkcion�lis zenei jelens�g. Tulajdonk�ppen r�vid, ki�lt�sszer� fr�zisok, hosszabb d�sz�tett dallamok �s besz�d egyfajta elegye, a funkci� �ltal megk�v�nt elrendez�sben. El�ad�i minden esetben n�k. Szerepe a kommunik�ci�, r�szint a l�basj�sz�g h�v�s�ra, �sszeterel�s�re, r�szint ember-ember k�zti, jellemz�en nagy t�vols�gokban t�rt�n� kapcsolattart�sra szolg�l (k�l�nleges hangk�pz�si technik�j�nak k�sz�nhet�en ak�r 4-5 km t�vols�gra is elhallatszik), a hangszeres (legink�bb f�v�s hangszer) jelek, jelz�sek pedig a vad�llatok t�vol tart�s�t, el�z�s�t hivatottak seg�teni. A k�z�pkori ballada (a n�pi hagyom�nyb�l m�ra teljesen kihalt) eredeti funkci�j�ban elv�laszthatatlan volt a t�nct�l. Protot�pusa, a francia t�rt�nelmi sanzon a nemesi udvarokb�l indult ugyan, de kor�n elterjedt a k�zn�p k�reiben, �s sz�jhagyom�nyos n�pi m�fajj� v�lt. A Sv�dorsz�gban fennmaradt k�z�pkori ballad�k a legarchaikusabb n�pdalcsoport k�pvisel�i. Refr�nes szerkezet�, a ballad�val rokon�that� j�t�kdalok is megjelennek, fennmarad�sukat a – legink�bb vall�sos – �nnepekkel val� szoros egy�tt�l�s�knek k�sz�nhetik. Szint�n magasan reprezent�ltak az egyszer�, vil�gos szerkezet� gyermekdalok. A 18. sz�zadi vall�sos mozgalmak hat�s�ra az orsz�g egyes ter�letein a protest�ns n�p�nekek �nekl�s�nek saj�tos hagyom�nya alakult ki. A dallamok forr�sai a hivatalos protest�ns �nekesk�nyvek, az eredeti v�ltozatokat azonban a n�pi gyakorlat cser�lte. Ez, tov�bb� a hangszerk�s�ret hi�nya (a vid�ki templomok nagy r�sz�nek nem volt orgon�ja) viszonylag nagy el�ad�i szabads�got adott, ami vari�nsok kialakul�s�hoz vezetett.

A leg�sibb (�s m�g napjainkban is haszn�latban l�v�) sv�d n�pi hangszer a NYCKELHARPA. Felt�telezhet�en 14–15. sz�zadi eredet�, korabeli k�pi �br�zol�sai (templomi festm�nyek) is fennmaradtak. A heged�h�z hasonl�an von�val j�tszanak rajta, k�l�nlegess�ge, hogy a hangmagass�g v�ltoztat�s�ra nem az ujjak, hanem k�l�nb�z� kulcsok szolg�lnak. H�dja lapos, �s t�bb zeng�h�rral (drone-h�r) rendelkezik, ez adja jellegzetes hangj�t. A legkedveltebb, �s a sv�d n�pzen�vel leggyakrabban eml�tett hangszer a HEGED�. A 18. sz�zadra az orsz�g eg�sz ter�let�n elterjedt, �s a 19. sz�zad v�g�ig a t�ncmulats�gok �s egy�b hangszeres muzsik�t megk�v�n� �nnepi alkalmak domin�ns hangszere volt, majd itt is megjelent a HARMONIKA. A 19-20. sz�zad fordul�j�n a heged� (mint n�pi hangszer) sorsa megpecs�tel�dni l�tszott. A hangszer �tment�s��rt tett er�fesz�t�sek bizonyos szintig el is �rt�k c�ljukat, �nszervez�d� t�rsas�gok k�l�nb�z� versenyeket, heged�stal�lkoz�kat tartottak, id�vel heged�sband�k jelentek meg a nyilv�noss�g el�tt.