M�rket egy kicsi, 3,3 hekt�ros „k�darab” azon a folyos�n, melyen kereszt�l a Botteni-�b�l a Balti-tengerhez csatlakozik, Sv�dorsz�g �s Finnorsz�g k�z�tt. A szigetet az 1809-es Fredrikshamn szerz�d�s alapj�n felosztott�k a k�t orsz�g k�z�tt, hat�rvonalat h�zva Sv�dorsz�g �s az Orosz Birodalom k�z�, mely akkor Finnorsz�g ter�let�t is birtokolta.

Amikor a k�rd�ses hat�rvonalakat megh�zt�k, puszt�n a v�letlen k�rd�se volt, hogy az kereszt�lhaladt a szigeten is. A sziget a 11 kilom�ter sz�les �s 27 kilom�ter hossz� Understen-M�rket folyos�n fekszik, val�sz�n�leg haj�z�si t�mpontk�nt haszn�lhatt�k, ez�rt kaphatta a „Mark” (jel) nevet. Annak �rdek�ben, hogy a sziget navig�ci�s pontk�nt hasznosulhasson, az oroszok 1885-ben egy vil�g�t�tornyot �p�tettek rajta, ami azonban a feloszt�s k�vetkezt�ben v�letlen�l a sv�d oldalon „rekedt”.

A hat�r megs�rt�s�t csak 1981-ben siker�lt megoldani, mikor egy k�z�s sv�d-finn felm�r�s meg�llap�totta, hogy az egyetlen megold�s a hat�rvonalak m�dos�t�sa. A sv�d ter�letet melyen a vil�g�t�torony is �ll, elcser�lt�k egy ugyanakkora m�ret� finn ter�letre. A tengerpart tulajdonjog�t azonban nem v�ltoztatt�k meg, hogy ne zavarj�k az egyes orsz�gok hal�szati jogait. Mindez egy ford�tott S-alak� hat�rvonalat eredm�nyezett.

A hat�r egy sor, �sszesen 10 lyukb�l �ll� furattal van a szikl�ban megjel�lve, hiszen a szigetet is �rint� viharok �s hull�mok hat�s�ra minden m�s jel�l�s elt�nne id�vel. Tov�bb� ezen id�j�r�si �s tengeri viszonyok olyan erej�ek, hogy a sziget alakj�t tekintve folyamatosan v�ltozik, �gy minden 25. �vben, k�z�s felm�r�st k�vet�en, hat�rm�dos�t�sokra lehet majd sz�ks�g. A szigeten m�k�d� vil�g�t�torony 1979-�ta automatiz�lt.

hellovilag.hu/