1876-ban II. Oscar kir�ly rendelkezett Sv�dorsz�g �s Norv�gia felett. Ez egy olyan id�szakban volt amikor az innov�ci� rohamos fejl�d�snek indultm. Az Ericsson els� gy�ra ekkor m�g egy h�ts� sufniba volt Stockholmban. A gy�r neve a c�g tulajdonos�r�l kapta Lars Magnus Ericssonr�l. A c�g ekkor m�g t�v�r�jav�t�s�val foglalkozott.

1886-ban, Lars Magnus Ericsson k�zz�tette els� term�kkatal�gusban az �j term�keit. Ekkor m�r megjelent az els� Ericsson m�rk�j� vezet�kes telefonok. Az �j t�pus� telefonokban m�r a kagyl�ba bele volt �p�tve mind a mikrofon �s a hallgat� is. Ez a terv, nagyon j�l siker�lt. Stockholmban fel�p�lt egy 45 m�ter magas ad�torony ami miatt az el�fizet�k sz�ma egyre n�vekedet a v�rosban.

1896:  A b�ke 25 �ve tartott m�r. Sok eur�pai orsz�g hozz�j�rult a felt�telekhez. Megteremt�se ragyog� id�szakban volt, mert ekkor az ipar �s a tudom�ny nagy fejl�d�snek indult. P�ld�ul egyik nagy k�pvisel�je Guglielmo Marconi aki feltal�lta a dr�tn�lk�li t�v�r�t ebben az �vben. LM Ericsson ez �v �prilis 1-�n mintegy 500 embert foglalkoztatott m�r. A gy�r ter�lete b�v�lt, imm�r 4200 n�gyzetm�ter volt.

1936: Miut�n a vil�gv�ls�g �ltal okozott depresszi� v�get �rt �s a gazdas�g mutat�i felfel� mutattak, ami n�velte elad�sait az Ericssonnak, Sv�dorsz�gban �s k�lf�ld�n egyar�nt. A termel�si kapacit�s �gy jobban kihaszn�lhat�v� v�lt. Az Ericsson termel�si mutat�i meredeken emelkedetekt Angli�ban, ami 25 sz�zal�kos nyeres�get okozott. A gy�rt� c�g Spanyolorsz�gban, azonban a polg�rh�bor� kit�r�se miatt nem lett nyeres�ges. Lengyelorsz�g, Olaszorsz�g �s Mexik�i, telefon-el�fizet�k sz�ma n�vekedett. Viszont T�r�korsz�gban cs�kkent.

1956-ban az Ericsson bemutatta az els� automata rendszer� r�di�telefonj�t. A k�sz�l�k 40 kil�t nyomott. Ez volt a vil�gon az els�, teljesen automata rendszer� r�di�telefon. MTA-nak nevezt�k. Mind�ssze n�h�ny sz�z el�fizet� haszn�lta, f�k�nt magas j�vedelm� �gyv�dek �s orvosok Stockholmban �s G�teborgban. A manu�lis ellen�rz�st nem ig�nyl� rendszerben a felhaszn�l�knak mind�ssze a sz�mokat kellett t�rcs�zniuk a telefonon. A sv�d t�vk�zl�si hat�s�g sz�m�ra ki�p�tett rendszer a 160 MHz-es s�vban m�k�d�tt, impulzusos jel�tvitelt alkalmazott a v�gberendez�s �s a b�zis�llom�s k�z�tt, �s k�r�lbel�l 100 felhaszn�l�t volt k�pes kezelni egyenk�nt. A korai mobiltelef�nia az aut�telefonok m�k�d�s�re �s az aut�ban mobilr�di�n kereszt�l folytatott hangkommunik�ci�ra hasonl�tott, a berendez�sek pedig t�volr�l sem eml�keztettek a ma haszn�lt zsebm�ret� k�sz�l�kekre. Az MTA r�di� berendez�s t�bb mint 40 kilogrammot nyomott, �s �gy tervezt�k meg, hogy az aut�ba is telep�teni tudj�k.

1981-ben az Ericsson bevezette az els� modern mobiltelefon-rendszert, a Nordic Mobile Telephonyt r�viden az NMT-t.  Az NMT rengeteg s�vban m�k�d�tt, volt NMT 900, NMT 450 stb. Ez�rt meghat�rozta t�bb �vtizeden �t a telefonok h�l�zat�t. A 80-as �vekben sorba jelentek meg a nagyobbn�l nagyobb siker� k�sz�l�kek. A 80-as �vek utols� �veiben megjelent a c�g nagyon n�pszer� csal�dja a Hotlien.

1987-ben megjelent a c�g els� k�zi, mar�k k�sz�l�ke az Ericsson Hotline Pocket. 1989- ben megjelent a Hotline Combi ami vil�gszerte hatalmas sikernek �rvendett. Az Ericsson vezet� szerepet j�tszott a GSM vil�gszabv�ny 1991-es bevezet�s�ben �s fejleszt�s�ben is. Az eredetileg p�neur�pai mobilrendszer k�s�bb val�ban vil�gszabv�nny� v�lt.

1992-ben meg is jelent a c�g els� GSM rendszer� mobiltelefonja a GH 172. Majd ennek a sorozatai jelentek meg minim�lis v�ltoztat�ssal.

1994-ben megjelent egy �jabb sz�ria ami k�znyelveken a kis t�gla nevet kapta. Ezeknek az els� p�ld�ny a Gh 337-es. Ez a k�sz�l�k k�pes volt m�r fax k�ld�s�re �s fogad�s�ra, viszont ehhez sz�ks�ges volt egy k�bel amit a sz�m�t�g�phez kellet csatlakoztatni.

1999-ben megjelent az R sorozat. Ez a sorozat els�sorban a luxus kateg�ri�t jelezte. Els� p�ld�nya az r380 ez k�vette az r310-s, r320-as, r520m, r250pro.

2001-ben bevezette az Ericsson a 3G a GSM tov�bbfejlesztett h�l�zat�t, amely ak�r 3,6 Mb/s sebess�g� sz�less�v� mobilszolg�ltat�sok ny�jt�s�ra is alkalmas lett. Ez �v okt�ber�ben bejelentett�k, hogy fele- fele ar�nyban egyes�l az Ericcson a Sonyval, a v�llalat �j neve Sony Ericsson lett. Az �j c�g, neh�z indul�sa ut�n sikeres lett, a P800 PDA, a kultikus T610, W800i k�sz�l�kek �ltal.

2011. okt�ber 27.-�n a a Sony kijelentette, hogy fel k�v�nja v�s�rolni a c�get. Az Ericsson belement �s ezzel v�g�rv�nyesen kivonult az Ericsson a mobiltelefon piac�r�l.      

Forr�s: google, wikipedia, ericcsonhistory