Sv�dorsz�gban a nyelvoktat�s nagyon magas sz�nvonal�, �gy szinte mindenki besz�l angolul is az orsz�gban az anyanyelve mellett. Az angol mellett el�g j�l elbodogulhat az orsz�gban az is, aki tud n�met�l vagy finn�l, mert ennek a k�t nyelvnek az ismerete is el�g sz�les k�rben elterjedt.

A sv�d nyelv jellegzetess�gei

A sv�d nyelv a germ�n nyelvcsal�d r�sze, azon bel�l is az �szaki germ�n �ghoz tartozik a d�nnal, norv�ggel, izlandival �s fer�eri nyelvvel egy�tt. A skandin�v nyelvek k�z�l tal�n a sv�d tanulhat� meg legk�nnyebben, mert az �rott sv�d nyelv szavai nagyon sokban hasonl�tanak a n�met vagy angol szavakhoz, �gy a n�met�l vagy angolul �rt�k sz�m�ra az olvas�s viszonylag k�nnyen elsaj�t�that�.

A sv�d nyelv kiejt�si szab�lyai

Mag�nhangz�k

A sv�d mag�nhangz�k k�z�l a magyarhoz k�pest az al�bbi l�nyeges elt�r�seket kell megjegyezni: az e bet�t �ltal�ban �-nek, az y-t �-nek, az �-t e-nek, az å-t pedig �-nak ejtj�k a besz�lt nyelvben. Az o-t n�ha u-nak kell ejteni, de hogy pontosan mikor, arra nincs egy�rtelm� szab�ly. Az u-t leggyakrabban �-nek ejtj�k. A mag�nhangz�kat minden esetben hosszan kell kiejteni, ha ut�nuk a le�rt alakban csak egy, vagy nulla m�ssalhangz� k�vetkezik. K�l�n�sen igaz ez az a kiejt�s�re, amit k�l�n�sen elny�jtva mondanak a sv�dek ezekben az esetekben. Ha a mag�nhagz�t kett� vagy t�bb m�ssalhangz� k�veti, akkor r�viden kell azt kiejteni.

M�ssalhangz�k

A sv�d nyelvben a c-t �ltal�ban sz-ek ejtj�k. Az esetek t�bbs�g�ben a g-t g-nek, de magas hangrend� mag�nhangz�k el�tt illetve l �s r ut�n, sz�tag v�g�n j-nek. A j kiejtve is szinte minden esetben j, de a francia j�vev�nyszavakban s lehet bel�le. Magas hangrend� m�ssalhangz� el�tt a k-t cs-szer�en, illetve a cs �s s k�z�tti hangk�nt ejtik. A ck-t k-nak, a kj-t cs-nek kell mondani. Az s-t szinte minden esetben sz-nek mondjuk, de r ut�n er�s s-nek ejtj�k. Az sk-t szk-nak, magas hangrend� m�ssalhangz� el�tt viszont er�s s-nek mondjuk. A z-t sz-nek ejtj�k. A tj-t kiejtve szint�n a cs �s s k�z�tti �tmeneti hangk�nt mondjuk ki.

A kiejt�sn�l valamivel bonyolultabb �s a magyar f�l sz�m�ra szokatlan is a szavak hangs�lyoz�sa. A hosszabb szavak �s mondatok hangs�lyoz�sa, dallama jelent�sen elt�r a magyarban haszn�ltt�l, hiszen egy sz�n �s mondaton bel�l t�bb hangs�ly is lehet a sv�d nyelvben. A kijelent� �s k�rd� mondatok hangs�lya a sv�dben nem k�l�nb�zik, az ilyen mondatokat a sz�rend k�l�nb�zteti meg egym�st�l.

Legfontosabb sv�d szavak �s kifejez�sek

Sz�mnevek

1 - ett

2 - två

3 - tre

4 - fyra

5 - fem

6 - sex

7 - sju

8 - åtta

9 - nio

10 - tio

20 - tjugo

50 - femtio

100 - ett hundra

1.000 - ett tusen

1.000.000 - es miljon

A h�t napjai

H�tf� - Måndag

Kedd - Tisdag

Szerda - Onsdag

Cs�t�rt�k - Torsdag

P�ntek - Fredag

Szombat - L�rdag

Vas�rnap - S�ndag

Gyakori h�tk�znapi mondatok

Mennyi az id�? - Vad �r klockan?

Bocs�natot k�rek! - Jag ber om urs�kt! Urs�kta m�g!

Nem �rtem - Jag f�rstår inte

Besz�l(sz) sv�d�l? - Talar du svenska?

Mikor? - N�r

J� napot! - Goddag

J� est�t! - God kv�ll

J� �jszak�t! - God natt

Hogy vagy? - Hur mår du?

J�l - Bra

Nem j�l - Inte bra

Cs�k - Kyss

Szia - Hej

Viszl�t - Hej då

Igen - Ja

Nem - Nej

K�sz�n�m sz�pen! - Tack så mycket

Legyen sz�ves! - Vill ni vara v�nlig

K�sz�n�m, nem - Nej tack

Seg�tsen k�rem! - Sn�lla, hj�lp mig!

Egy tolm�csra van sz�ks�gem, aki seg�t - Jag beh�ver en tolk, som hj�lper mig

orvost h�v - kalla på doktorn

fogorvos - tandl�karen

Hol a WC? - Var �r toaletten?

Tilos a doh�nyz�s! - R�kning f�rbjuden!

Ez iv�v�z? - �r det drickbart vatten?

Egy�szs�gedre! - Skål!

K�rh�z - lasarett

Posta - post

Rend�rs�g - polis

Seg�ts�g - hj�lp

Vigy�zat! - Varning!

Viszontl�t�sra! - adj�, på återseende

 svedorszag.utazas.hu