G�teborg Sv�dorsz�g legnagyobb v�rosa, �s egyben jelent�s egyetemv�ros is. 2 egyetemmel is b�szk�lkedhet, a G�teborgi Egyetemmel �s a Chalmers M�szaki Egyetemmel.

A l�tnival�kban b�velked� v�rost legegyszer�bben gyalogosan �rdemes felfedezni, de term�szetesen ig�nybe vehetj�k az internetes aut�b�rl�st G�teborgban.

20 m�zeum, 54 m�v�szeti gal�ria k�z�l a legjelent�sebb a G�teborgi M�v�szeti M�zeum, a R�hss M�zeum �s a Vil�gkult�ra M�zeum, ami viszonylag �j, hiszen csak 2004-ben nyitotta meg kapuit.

1994 �ta p�ratlan el�ad�sokat tekinthet�nk meg az �j G�teborgi Operah�zban, de ha a kult�r�b�l m�r el�g, akkor ir�ny a vil�g legjelent�sebb botanikus kertje, a G�teborgi Botanikus Kert, ahol k�pr�zatos sz�ps�g� vir�gokat, n�v�nyeket, kis tavacsk�kat csod�lhatunk meg, Hatalmas �vegh�z�ban t�bb mint 4000f�le n�v�ny kapott helyett, k�zt�k 1500 fajta orchidea.

Sv�dorsz�g legnagyobb l�tv�nyoss�ga a Liseberg vid�mpark is G�teborgban tal�lhat�, ami felh�tlen sz�rakoz�st �g�r, nem besz�lve a sz�mos vend�gl�t� egys�gr�l, �ttermekr�l, k�v�z�kr�l, ahol a nap folyam�n, vagy a nap v�g�n megpihenhet�nk.

Aki v�s�rl�sra v�gyik a G�teborgi s�t�l�utc�n (Avenyn) sz�mos �zletet tal�l.

blog.utazol.hu/