A Volvo csoport sv�d haszong�pj�rm�veket gy�rt� c�g. K�n�l teheraut�kat, aut�buszokat �s munkag�peket, meghajt�si rendszereket tenger�szeti �s ipari alkalmaz�sra, rep�l�shez �s �rhaj�z�shoz sz�ks�ges alkatr�szeket, �s p�nz�gyi szolg�ltat�sokat. A k�s�bbi g�pkocsigy�rt� 1927. �prilis 14-�n alakult meg G�teborg v�rosban, mint az SKF csap�gygy�rr�l lev�lt �n�ll� c�g. A Volvo 2007 j�nius�ban t�r�lt�k a NASDAQ-r�l, de a stockholmi t�zsd�n tov�bbra is jegyzett c�g.

A Volvo latin kifejez�s a "volvere" sz�b�l k�pezve, jelent�se "gurulok", "g�rd�l�k". A Volvo n�v 1911 m�jus�ban lett bejegyezve, mint �n�ll� c�g a SKF AB-n bel�l, bejegyzett v�djeggyel, azzal a sz�nd�kkal, hogy k�l�nleges goly�scsap�gyak sorozat�ra haszn�lj�k a nevet, de ez csak r�vid ideig m�k�d�tt ilyen form�ban, az SKF �gy hat�rozott, hogy minden csap�gyat "SKF" v�djeggyel l�tnak el a k�s�bbiekben.

Az Volvo AB nem tev�kenykedett 1926. augusztus 10-ig, mikor Assar Gabrielsson, az SKF �rt�kes�t�si igazgat�ja �s Gustav Larson m�rn�k egy �vnyi el�k�sz�let ut�n belekezdtek t�z protot�pus legy�rt�s�ba, megkezdve ezzel a Volvo AB g�pkocsigy�rt�s�t az SKF csoporton bel�l. A Volvo AB-t 1935-ben jelentett�k be a stockholmi t�zsd�n, majd az SKF megkezdte a r�szv�nyek �rus�t�s�t.

Az els� sorozatban gy�rtott Volvo szem�lyg�pkocsi, a Volvo �V 4 1927. �prilis 14-�n hagyta el az �zemet, ami a Volvo alap�t�s�nak hivatalos d�tuma.

A Volvo t�rt�nelme

A c�g igaz�b�l az ut�n indult be, hogy Assar Gabrielsson feles�ge meghalt egy aut�balesetben. Gabrielsson megfogadta, hogy a lehet� legbiztons�gosabb aut�kat fogja elk�sz�teni. A Volvo csoport 1927 �ta l�tezik, amikor az els� Volvo g�pkocsi leg�rdult a g�teborgi �zem fut�szalagj�r�l. Ebben az �vben mind�ssze 297 kocsi �p�lt meg. Az els� teheraut� , a LV Serie 1, 1928 janu�rj�ban mutatkozott be. 1930-ban, a Volvo 639 aut�t adott el, a teheraut�k eur�pai exportja ez ut�n indult; a g�pkocsik Sv�dorsz�gon k�v�l nem v�ltak j�l ismertt� a m�sodik vil�gh�bor�ig.

A haj�motorgy�rt�s majdnem addig tartozott a csoporthoz, mint a teherg�pkocsik. A Pentaverken 1907-ben lett megalap�tva, 1935-ben lett megszerezve. 1929-ben mutatt�k be az U-21 cs�nakmotort. A gy�rt�s 1962-ig folytat�dott.

Az els� aut�buszt, amit tal�l�an B1-nek neveztek, 1934-ben vezett�k be, tov�bb� az 1940-es �vek elej�re rep�l�g�pmotorokkal is b�v�tett�k a k�n�latot.

1999. janu�r 28-�n a Volvo csoport eladta szem�lyg�pkocsi-gy�rt� r�szleg�t, a Volvo Personalvagnart (m�sn�ven Volvo Car Corporation) a Ford Motor Company-nak, 6,45 milli�rd USD ellen�ben. A Volvo csoport jelenleg a haszonj�rm�vekre �sszpontos�t. Megszil�rdult a csoport helyzete ezen a ter�leten a Renault Trucks, �s a Mack Trucks 2001-es felv�s�rl�s�val, �s, �gy Franciaorsz�gban, �s az Amerikai Egyes�lt �llamokban is vannak �gai. Az ut�bbi t�z �vben gyors fejl�d�sen ment kereszt�l a c�g a szolg�ltat�si ter�leten, p�ld�ul p�nz�gyi megold�sok seg�tik a gy�rt� �zlet�g elad�sait.

A 2007-es �vben a Volvo csoport megszerezte a Nissan Diesel teherg�pkocsi-gy�rt� r�szleg�t a Nissan Motors-t�l, ami az �zsia terjeszked�st seg�ti el�.

�s ugyeb�r 2010 aug-t�l a Geely tulajdon�ban tal�lhat� a Volvo, a kinaiak 1,8 milli�rd doll��rt vehett�k �t sv�d m�rk�t a Fordt�l.

A m�rka rekl�mstrat�gi�i k�z� tartozik a vitorl�s verseny, a Volvo Ocean Race, kor�bbi nev�n Whitbread Around the World Race. Ezeken k�v�l van m�g a Volvo Baltic Race �s a Volvo Pacific Race, valamint a gazdags�got mutat� k�p�t a vil�g minden r�sz�n szervezett golfversenyekkel er�s�ti, �s olyan bajnoks�gokkal, mint a Volvo Masters, �s a Volvo China Open.

A Volvo t�mogatja a Volvo Ocean Race rendezv�nyt, a legnagyobb vil�g k�r�li jacht versenyt, ami el�sz�r 2001-2002-ben ker�lt megrendez�sre ilyen form�ban. A k�vetkez� 2008-ban esed�kes. A Volvo-nak r�g�ta fenn�ll� k�telezetts�gei vannak az ISAF-ben, �s benne van a Volvo/ISAF World Youth Sailing Championship-ben 1997 �ta.

Tov�bb� a Volvo t�mogatja a Show Jumping World Cup-ot a 1979-es kezdett�l 1999-ig.

(Forr�s: Wikipedia)